Rechnitzer János

Miért élnek jobban az emberek a Dunántúlon, mint az Alföldön? - Regionális különbségek és kezelési technikák

A regionális különbségek tehát jelentősek Európában, mi lehet az oka annak, hogy a legfejlettebb és a legszegényebb régió között majdnem 7,5-szeres a különbség?

13. ábra

A regionális tudomány egyik fontos és izgalmas kutatási kérdése, ezen különbségek okainak a meghatározása, vagy legalábbis az okokat alakító tényezők rendszerezése. Hosszan lehetne értékelni a kutatások eredményeit, kitérve gazdasági, társadalmi, történelmi és földrajzi okokra, vagy a népesség jellemzőire, gazdasági aktivitásának és termelési tapasztalatainak jellegére, de szólni lehetne a környezet állapotáról, a politikai intézményrendszer kínálta ösztönzőkről és korlátokról. Röviden összefoglaljuk a legfontosabb, a legjobban körülhatárolható, s egyben talán legpontosabban értelmezhető tényezőket a regionális különbségek okairól.

Az első helyen kell említeni a földrajzi helyzetet: a régió elhelyezkedését, lehetséges viszonylatait és kapcsolatait a nagyobb gazdasági, fejlesztési központokkal. Láttuk az adatsorainkból, hogy a fővárosok, a nagyobb európai fejlődési csomópontokkal rendelkező vagy azokhoz valamilyen módón kapcsolódni képes régiók jövedelem termelőpotenciálja nagyobb.

A gazdasági szerkezet, bázis a következő fontos és jól mérhető tényező. Nem mindegy, hogy a régiók milyen gazdasági szerkezettel rendelkeznek, milyen a belső piacuk és mennyit képesek más régióknak szállítani. Nemcsak a szerkezet nagysága, hanem annak összetétele is meghatározó. Hiszen bizonyos ágazatok újabb, további ágazatokat vonzanak, ezzel foglalkoztatási lehetőségeket teremtenek, ami növeli a jövedelmeket, s ennek következtében további gazdasági tényezők megjelenésére lehet számítani.

Meghatározó a népesség nagysága és döntő annak összetétele: az aktív keresők aránya, az iskolázottság, a szakképzettség, a foglalkoztatás szerkezete és változása, de lényeges a lakosság egészségi állapota, annak alakulása is.

Nem elhanyagolható az infrastrukturális felszereltség, így a közlekedési kapcsolatok (elérhetőség, logisztikai lehetőségek), a települések intézményi felszereltsége, a rendelkezésre álló vonalas infrastrukturális rendszerek, de napjainkban már kiemelten kell kezelni az info-kommunikációs rendszerek jelenlétét és azok elérhetőségét is.

S végezetül ki kell emelni a hely, a régió szellemét, a genius loci elemét. Ide soroljuk mindazokat a nem vagy nehezen mérhető adottságokat, melyek a régió vagy az ottani települések múltjából, értékeiből, adottságainak összességéből következnek, és valamilyen formában megjelennek, hatnak az ott lakókra, érdeklődőkre (pl. a befektetőkre, a turistákra, a letelepedni szándékozókra).