Rechnitzer János

Miért élnek jobban az emberek a Dunántúlon, mint az Alföldön? - Regionális különbségek és kezelési technikák

A vizsgálatoknál figyelembe vett jegyek száma alapján megkülönbözteti az egyjellemzős, többjellemzős és "totális" régiókat. Egyjellemzősrégió esetén csak egyetlen meghatározó szempont domináns, a többi jellemző súlya jóval kisebb (pl. hegyvidéki régió). Többjellemzős régiók tipizálásánál több mutatót kombinálnak, pl. magas munkanélküliségi ráta, magas utcai bűnözés, a lakosság alacsony iskolázottsága.

Totális régiók esetén a természeti és humán jellemzők nagyon összetett módon kapcsolódnak egymáshoz, nem lehet kiemelni egy vagy néhány domináns jellemzőt, itt a komplexitás a legfontosabb sajátosság. A totális régiók sok esetben szerves társadalmi-gazdasági folyamatok hatására létrejött, közös történelmi múlttal rendelkező térségek.

A régió rugalmasan értelmezett fogalma, sokféle felfogása nem pontatlanságokra vezethető vissza, hanem arra, hogy a valóságban a gazdaság és társadalom nagyon sokféle földrajzi közegben él. Nincs mindegyik regionális vizsgálatra érvényes térfelosztás. A regionális tudomány fenti három típusa közül egyik sem képes teljes mértékben leírni egy régió belső gazdasági és kulturális dinamikáját, amely állandó változásban van, emiatt mindhárom típus használatára szükség van, mindig a vizsgálat szempontjaihoz leginkább igazodót kell kiválasztanunk

9. ábra

A régió tehát létrejöhet az elemzés, a megfigyelés következtében, kialakulhat a beavatkozások értékelését, mérését vagy a közszolgáltatásokat szolgáló területi egységként, vagy már történetileg kialakult táji, természeti, kulturális értékek azonossága és elkülönültsége következtében. A régiót mint új entitást három egymással kapcsolatban álló folyamat teremti meg.

Az első a regionalizáció, amikor valamilyen jellemzők alapján a teret elkülönített egységekre bontjuk kívülről (pl. állami szintről) vagy belülről (pl. települések szerveződése). Például a tervezési-statisztikai régiók a fejlesztések megvalósítására, azok hatásainak mérésére jönnek létre.

A második a regionalizálódás, amikor a térségi reálfolyamatok fokozatosan kikényszerítik egy új területi entitás kialakítását, éppen az erős, vagy a jól elkülönülő összetartozás, kohézió alapján. Például a kistérségi fejlesztésekben résztvevők egy fejlesztési régiót határolnak le akciójuk megvalósítása érdekében.

A harmadik esetben pedig maga az indentitás, a belső összetartozás és a közös értékek jelentik az intézményesítés alapját, ezek az energiák fokozatosan alakítják át a teret régióvá. Ezt a folyamatot regionalizmusnak nevezhetjük. Példa lehet, amikor a történelmileg összetartozó térségek regionális mozgalmak révén vívnak ki nagyobb önállóságot.

A három térségszervező folyamat egymást kiegészíti, erősíti, vagy éppen gyengíti, akadályozza. A regionalizmus, mint általános fogalom alatt értjük mindazon törekvéseknek a megjelenítését, amelyek a különféle módon szerveződő térségek kialakulását, azok intézményesülését elemzik, vagy a megvalósítást ösztönzik.