A következő szempont a nyugat és a kelet közötti különbségek kiéleződése. A régiók, országrészek helyzete megváltozott, azok, amelyek közelebb vannak a nagy európai központokhoz, s azokat gyorsabban elérhetik, potenciálisan kedvezőbb helyzetbe kerültek a fejlesztés szempontjából (pl. külföldi befektetések, szállítási költségek, információk, innovációk beszerzése). Az ország nagyobb fele számára az infrastrukturális feltételek nem váltak kedvezővé, továbbra sem érik el rövid idő alatt az ország központjait (főváros, regionális központok), de más európai csomóponti régiókat sem.
A regionális szerkezet átalakulásának harmadik mozgatója a településhálózatban elfoglalt helyzet. Erőteljesen elkülönülnek a települések is, nem csak a térségek. Kialakul a városhálózatban az a 40-50 centrum, ahol valójában a gazdasági erőforrások, a jövedelmek, de a szellemi potenciál is koncentrálódik, s közben a városhálózat többsége, közel 200, döntően közép- és kisváros tudásbázisa és innovációs képessége stagnál, megújítási potenciáljuk gyenge vagy nem is mérhető.