Spiró György

Hogyan győznek a provinciák? - A Fogság c. regény történelmi hátteréről

14. ábra

Ha ennyire jelentéktelenek a zsidók kereskedelmi és hatalmi szempontból, a vallásuk pedig eltérő ugyan, mégsem zavaró, miért kell róluk egyáltalán beszélni? Azért, mert sokan vannak. Négy és fél millió zsidó él a különböző államalakulatokban a Földközi-tenger medencéjében - egy részük a Parthus Birodalomban -, és ez annyi, mint ahány latin él összesen. A görögök is sokan vannak, de ők régóta részei a római vallásos, irodalmi és filozófiai képzeletvilágnak, az integrálásuk már megtörtént, a hellenizmus az olasz félsziget jelentős részét is magába foglalta. A zsidók görögül vagy arámiul beszélnek, ezeket a nyelveket nem-zsidók is használják, a hellenizmus hatott a zsidó társadalmi berendezkedésre, valami azonban változatlan maradt azt követően is, hogy Nagy Heródes egykori birodalma négy részre osztva Róma fennhatósága alá került. A zsidók teokráciában élnek. A zsidók nem ismerik el, hogy egy embert - adott esetben a római császárt - akár életében, akár a halála után istenként kell tisztelni. Aránylag kevés zsidó él Rómában, a birodalom fővárosában, de a jeruzsálemi Templomba küldik el az áldozatukat - pénzben megváltva - ők is, akárcsak az egyiptomi, szíriai, parthusi és görög területen lakó zsidók, ezt Róma engedélyezi, sőt támogatja, de a császárság eszméjével a zsidó vallás szemben áll.

15. ábra

16. ábra

Ez a konfliktus a római uralom első száz évében meglepően kevés bajt okoz, a római tolerancia dicséretére. Tiberius i. sz. 16-ban Rómából kiűzi a zsidókat, hatezer zsidó ifjút Szardínia szigetére visznek állítólag háborúskodni, nagy részük meg is hal, családokat telepítenek ki, de aztán visszaengedik őket. Nem tudjuk, mi volt az intézkedés oka. Legközelebb 42-ben tiltja be a római zsidók gyülekezését Claudius ami a vallásuk gyakorlását is akadályozza, ennek okát sem tudjuk, de aztán a rendeletet visszavonja. Ugyancsak Claudius 49-ben kiűzeti Rómából egy bizonyos lázító zsidó, Kresztosz híveit - sokan már a keresztényekre gyanakodnak -, aztán megint csönd van a római tűzvészig, amikor - 64-ben - Nero a zsidókra - és a keresztényekre - fogja a tűzvész okozását (amit mások őrá fognak, bár a császár éppen vidéken tartózkodott a tűzvész kitörésekor), és sok zsidót felkoncol a római csőcselék. Ekkor már közel járunk a száz éves békés korszak végéhez, mert két év múlva kitör a négy évig tartó zsidó háború, amelyben két millió zsidót ölnek meg, Titus későbbi császár seregei - zsidó csapatai is vannak - elfoglalják a polgárháborúba süllyedt Jeruzsálemet és lerombolják a Templomot. Ismét sok ezer foglyot szállítanak Rómába, ők építik fel a Colosseumot az építést a lerombolt Második Templom kincseiből finanszírozzák. A római zsidók létszáma ezzel ismét megugrik. Ugyan rendkívül kemény intézkedéseket vezet be ellenük Vespasianus, a zsidó adót azontúl Jupiter templomának kell leróniuk, sőt gyermek és öregember is fizetni köteles, de nem űzik ki őket Rómából és Itáliából.

17. ábra

18. ábra