Brit politikus is Milosevic ellen vallott

Slobodan Milosevic volt jugoszláv államfő perében először tett tanúvallomást egy tekintélyes nyugati politikus: Paddy Ashdown, a brit liberális párt volt vezetője, s egyben a nemzetközi közösség jövőbeli boszniai különmegbízottja - aki a Milosevic-korszakban többször járt a Balkánon - csütörtökön beszámolt koszovói tapasztalatairól, arról, hogy már a háború kitörése előtt felgyújtott, lerombolt falvakat látott a tartományban.

Paddy Ashdown, a brit liberális párt volt vezetője tanúvallomása nemcsak a koszovói háborút érintette, hanem a horvátországit és a boszniait is. Felidézett például egy londoni vacsorát, amelyen Franjo Tudjman akkori horvát elnök egy olyan rajzot mutatott neki, amelyen az egykori Jugoszlávia két részre, egy Nagy-Horvátországra és egy Nagy-Szerbiára volt felosztva, és közöttük nem létezett Bosznia-Hercegovina, illetve a muzulmánok területe. A térképet a tárgyaláson be is mutatták, és az AFP szerint ez alátámasztani látszik azt a feltételezést, hogy Milosevic és Tudjman szövetkezni próbált Bosznia felosztására, a muzulmánok kisemmizésére.

Maga Milosevic a hágai per csütörtöki tárgyalási napján gúnyolódott azon a tanúvallomáson, amelyet egy amerikai szakember tett előző nap a koszovói albán lakosság 1999-es elmenekülésével kapcsolatban. Koholmánynak bélyegezte azt, és kijelentette, hogy a szakember elfogult vele szemben.

Patrick Ball, független statisztikus-kutató a délszláv háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszéken szerdán tett tanúvallomásában elmondta, hogy az események időbeliségét elemezve bebizonyosodott: a több mint 800 ezer albán elmenekülését a jugoszláv hadsereg koszovói kegyetlenkedései váltották ki, nem pedig a Jugoszlávia elleni NATO-támadások vagy a koszovói albánok lázadószervezetének gerillatevékenysége. Ball társszerkesztője volt annak a 70 oldalas statisztikai-műszaki elemzésnek, amely mintegy 10 ezer koszovói albán 1999 márciusa és júniusa közötti lemészárlását és a körülbelül 800 ezer albán elmenekülését taglalja.

Az elemzést az American Bar Association amerikai jogászegyesület és az amerikai tudományfejlesztési társaság (AAAS) finanszírozta. Az elemzők az ENSZ és különböző emberi jogi szervezetek adatai, valamint a menekültek tanúvallomásai mellett felhasználták azokat a feljegyzéseket is, amelyeket az albániai Morina határfalu határőrposztján találtak a menekültek számáról. A morinai volt az egyik olyan átkelő, amelyen a legtöbb menekülő átjutott Albániába. Milosevic azonban megkérdőjelezte a feljegyzések hitelességét, azt állította, hogy a dokumentumok az albán propagandakampány részei, az albániai határőrök hamisították őket. Azt állította továbbá, hogy ennél az átkelőnél képtelenség lett volna naponta 40 ezer menekülőnek átjutni, mint ahogy az elemzésben áll. A volt jugoszláv elnök kijelentette, hogy ilyen képtelenségek után bármilyen hazugságot be lehet állítani igaznak.

Milosevic korábban és most is tagadta, hogy ő irányította volna az 1999 elején elkezdett koszovói etnikai tisztogatást, az albánok elűzését.