Szabics Imre két góljával nyert a Stuttgart

Parádésan sikerült Szabics Imre bemutatkozása a német labdarúgó Bundesligában: a VfB Stuttgart válogatott magyar csatára a 60. percben váltotta Cacaút, s előbb a 75., majd a 76. percben is gólt szerzett. Ezzel a legutóbbi bajnokságban ezüstérmes s így BL-főtáblás együttes simán nyert a Rostock otthonában.

Szabics Imre este kilenckor, a rostocki repülőtérről - beszállás közben - hívta telefonon az [origo]-t. Ha valaki nem ismerné az előzményeket, azt is hihette volna, hogy a 22 éves joghallgatónak pillanatnyi elmezavara támadt, ugyanis egyfolytában kacagott - mindez azonban korántsem az agylágyulásnak, hanem a féktelen, és abszolút jogos örömnek volt a félreismerhetetlen jele.

- Mi történt abban a hatvan másodpercben, amelyben eldöntötte a Hansa Rostock elleni mérkőzés sorsát?
- Mi történt volna? Szereztem két gólt. Az elsőt talán fejeltem, a másodikat mintha rúgtam volna - vissza kell néznem a tévében, mert szinte semmire sem emlékszem. Mondja, ez az egész igaz, nem álmodom?

- Ha álmodik, akkor az egész német sajtó önnel együtt álmodik. Ugyanis a bild.de, a kicker.de, a Stuttgarter Zeitung, valamint a VfB Stuttgart honlapja egyöntetűen az ön nevével kezdi vasárnapi Bundesliga-összefoglalóját...
- Na ne, ezt úgysem hiszem el. Az igaz, hogy én vezetem a Bundesliga góllövőlistáját?

- Persze, hogy igaz, az ugyancsak kétgólos brémai Ailtonnal és a schalkés Altintoppal holtversenyben. Egyébként mit mondtak a többiek a góljai után?
- Azt, hogy ezt várja a szakvezetés. Komolyan. Magath edző gratulált, megjegyezte, olyan jól edzettem egész héten, hogy nem lepte meg a gólerősségem. De ki kell kapcsolnom a telefont, mert belépünk a gépbe. Nem lehetne hétfőn reggel folytatni a beszélgetést?

- Nem, mert az egész ország lázban ég.
- Ez csodálatos! Annyira örülök, hogy örömet tudtam szerezni a magyar futballrajongóknak. Mondja, lehet, hogy a második fordulóban is játszom? A Herthát fogadjuk...

- Ha Magathnak nem ment el a józan esze, akkor biztosan beállítja. Akár kezdőként is.
- Az nagyon jó lenne! Sikerült felvennem a Bundesliga ritmusát, most már biztosan végigbírnék kilencven percet is. Most egyáltalán nem vagyok fáradt, pesze félórányi játék után miért is lennék az? Na, most már be kell lépnem a gépbe. Azt feltétlenül írja meg, az a legnagyobb örömöm, hogy dicsőséget tudtam hozni a magyar futballnak, a magyar hazának!

Ch. Gáll András