Elhunyt Fehér Miklós, a Benfica csatára

Fehér Miklós, a Benfica 25-szörös válogatott magyar csatára a Guimaraes elleni idegenbeli portugál bajnoki labdarúgó-mérkőzés hosszabbításában váratlanul összeesett, s az orvosok már nem tudtak segíteni rajta. A hétfői, négy és fél órás boncolás során nem sikerült meghatározni, pontosan mi okozta a futballista halálát.

Szinte az egész ország Fehér Miklós tragikus halálának hatása alatt áll. A magyar futballisták csendben, magukba fordulva végezték a napi edzéseket, az MLSZ-ben hétfő délután megemlékezést tartottak a fiatalon elhunyt csatár emlékére. Megkeresésünkre Fehér legutóbbi válogatott edzői, Gellei Imre és Tornyi Barnabás, valamint a csatár barátja, a debreceni szélső Dombi Tibor - aki három héttel ezelőtt még együtt szilveszterezett Lisszabonban a Benfica támadójával - préselt ki magából néhány mondatot.

"Még mindig csak kóválygok a hírtől" - jelentette ki Gellei Imre, akinél legutoljára volt válogatott Fehér Miklós, a Szlovénia elleni fellépésen. "Fiatal, tehetséges és céltudatos srác volt, aki nem véletlenül tartozott azok közé, akik fiatalon vállalták a profi világ megpróbáltatásait. Talán az egyetlen volt, aki egyszer az A válogatottból visszajátszott az utánpótlás-csapatba, ám ez semmi gondot nem okozott neki, szívesen jött. Ez döbbenetes, olyan, mint amikor egy családtagot veszítünk el, márpedig Miki a futballfamíliánk megbecsült tagja volt. Nagyon szép jövő tört ketté."

Tornyi Barnabásnak az utánpótlás-válogatottnál volt játékosa Fehér. "Nem szégyellem, amikor megláttam a drámai képeket Mikiről, felzokogtam" - kezdte Tornyi. "Remek futballistának, céltudatos fiatalembernek ismertem meg, s milyen az élet, az utánpótláscsapattal még jártunk is együtt Portugáliában, ahol ez a szörnyűség érte. Mivel benne élek a sportágban, hinnem kell, hogy nem létezik a futballban dopping, hinnem kell a szigorú orvosi felügyeletben, ám ilyen fiatalon meghalni - felfoghatatlan számomra. Jellemző egyébként Fehér Miki egyéniségére, hogy utolsó cselekedete egy mosoly volt. Tragédia..."

Dombi Tibor, a Debrecen játékosa - Böőr Zoltánnal együtt - még közös szilveszteri bulin vett részt Lisszabonban, Fehér Miklós meghívására. "Nem találok szavakat, hogy pont egy ilyen remek srácnak kellett elmennie" - mondta Dombi, majd így folytatta. "A hétfői erdei futáson a csapatból mindenki síri csendben rótta a kilométereket, s azt hiszem, ezek után mások is rájönnek, milyen apró-cseprő dolgokon mérgelődnek és veszekednek nap mint nap. Sokáig arra gondoltam, csak álmodom, amikor a képét mutatják, vártam is, mikor mondják be, hogy valamelyik társával van gond. Miután tudatosult bennem a tragédia, hosszú percekig nem tudtam megszólalni. S milyen karrier állt még előtte! Szinte mindent elért, amit lehetett, Magyarországon talán az egyedüli volt, aki két BEK-győztes csapatban, az FC Portóban és a Benficában futballozhatott, ám ennél is többre vágyott. Sajnos ez a terve már nem válhat valóra. Milyen az élet, a napokban nézegettem a mobiltelefonomban a szilveszterkor készült képeket, amelyeken remek hangulatban ünnepeltünk, szombaton aztán ellopták a telefonomat, Miki pedig vasárnap meghalt. Még mindig sokkol, hogy nem lehet többé közöttünk."

Bánki József

[origo]