164 centisen is futballsztár lett - Ludovic Giuly-sztárportré

Manapság a futballisták többsége igazi gladiátornak számít, és nagyon ritka a kifejezetten alacsony termetű játékos - akik viszont így is megállják a helyüket, az esetek többségében valóban klasszis focisták. Ez a megállapítás tökéletesen illik Ludovic Giulyre is, akinek a francia válogatottal nem volt sok szerencséje, azonban klubsikerei (elsősorban az FC Barcelonával elért diadalok) valamelyest kárpótolták. Bemutatjuk a PSG 32 esztendős, 164 centi magas villámszélsőjét.

A címeres mezben 2000 márciusában egy Skócia elleni barátságos mérkőzésen mutatkozott be, és titkon alighanem abban reménykedett, hogy bekerülhet a 2000-es kontinensviadalra utazó keretbe - oda azonban nem hívták meg. A formájában ez nem vetette vissza, és 2000 októberében kétszer megint szerepelt a nemzeti tizenegyben, ezt követően azonban hosszú szünet következett. Ennek jórészt az volt az oka, hogy a 2001-2002-es idényt szinte teljes egészében ki kellett hagynia egy sérülés miatt: 2001 őszén térdszalag-szakadást szenvedett.

Alighanem maga sem gondolta volna, hogy felépülését követően olyan gólerősen futballozik, mint karrierje során még sohasem. A 2002-2003-as bajnokságban 11 találatig jutott, és megnyerte a Monacóval a Ligakupát, azonban a bajnoki cím megszerzése nem sikerült, a csapat második lett a Lyon mögött a Ligue 1-ben. Teljesítményének köszönhetően ismét bekerült a válogatottba, ott volt a 2003-as Konföderációs-kupán, ahol Új-Zéland ellen első gólját is megszerezte a címeres mezben - és trófea is a franciáké lett. A nemzetközi futballközvélemény azonban elsősorban a következő szezonban figyelt fel rá, amikor is a Monaco Giuly vezérletével fantasztikusan szerepelt a Bajnokok Ligájában.

A nagyhercegség csapata már a csoportkörben is kitett magáért, hiszen a Deportivo elleni 8-3-as diadallal új rekordot állított fel (Giuly egy góllal vette ki a részét a győzelemből), majd az egyenes kieséses szakaszban is remekelt. Egy sérülés miatt a Lokomotiv Moszkva elleni nyolcaddöntőket ki kellett hagynia - az akkoriban a Paris Saint-Germainben futballozó Gabriel Heinze belépője nyomán lábközépcsont-törést szenvedett -, de a Real Madrid elleni negyeddöntőben már ismét a pályán volt. Az első meccset a Monaco Madridban 4-2-re elveszítette, a visszavágón azonban óriási szenzációt okozva 3-1-re nyert, és ezzel kiverte a spanyolokat - Giuly pedig élete legjobb teljesítményét nyújtotta az összecsapáson, és két gólt is szerzett.

Egy bomba- és egy sarkazós gól Giulytól a Monaco-Real BL-meccsen:

A franciák az elődöntőben a Chelsea-t is búcsúztatták, a fináléban pedig a José Mourinho által irányított Porto volt az ellenfelük. Giuly nem teljesen egészségesen vállalta a játékot a döntőben, és ezért súlyos árat fizetett: a 23. percben le kellett cserélni, ráadásul az újabb sérülés miatt ki kellett hagynia a 2004-es Európa-bajnokságot is, ahol pedig biztos tagja lett volna a francia válogatottnak.