Néhány évvel ezelőtt még különleges látványnak számított, ha egy futballista arcvédő maszkban lépett pályára, de ma már egyre gyakoribb - mivel jelentősen megnőtt az arc- és fejsérülések száma. Német szakértők szerint ennek a felgyorsult játék az oka, az Egyesült Államokban viszont ebből is megpróbáltak üzletet csinálni.
A Hertha BSC védője, Christoph Janker nem szívesen emlékszik vissza a Bundesliga 19. fordulójában játszott, Hamburg elleni hazai meccsre. Egyrészt 2-1-re elveszítették a találkozót, másrészt pedig a hátvédet már a 21. percben le kellett cserélni. Janker ugyanis rendkívül balszerencsés módon ütközött a vendégek cseh kapusával, Jaroslav Drobnyval, aki ha nem is szándékosan, de könyökkel arcba vágta. A hátvédnek eltört a járomcsontja, legalább három hétig nyugalomra van szüksége, egyelőre nem tudni, mikor kezdheti el az edzést.
Jön a könyökös
Az elmúlt időszakban feltűnően megnőtt az ilyen és ehhez hasonló sérülések száma. Az első tavaszi fordulóban a Debrecen volt csatára, a jelenleg a Kaiserslauternben szereplő Dorge Rostand Kouemaha rúgta úgy fejbe a Werder Bremen játékosát, Sebastian Prödlt, hogy eltörött az orra, a felső állkapcsa, és agyrázkódást is szenvedett.
A Schalke védőjének, Benedikt Höwedesnek szintén a járomcsontja bánta, hogy összefejelt csapattársával, Marco Högerrel.
A fenti három eset az épp csak elrajtolt idényben történt, de az ősszel sem volt jobb a helyzet a német bajnokságban. November óta az alábbiak szenvedtek még arc- vagy fejsérülést a Bundesligában: Michael Ballack, Klaas-Jan Huntelaar (mindketten orrcsonttörés), Neven Subotic (arcközépcsonttörés) és Sven Bender (kettős állkapocstörés).
Suboticot a Wolfsburg görög védője, Szotirisz Kirgiakosz ütötte ki egy fejpárbaj közben a könyökével, és Ballack orra is hasonló módon tört el, amikor találkozott a freiburgi Jan Rosenthallal.
Subotic sérülése
Ezekben az esetekben nehéz véletlen balesetről beszélni, legalábbis Subotic szerint. "Azt hiszem, az utóbbi időben a játékosok sokkal többet használják a könyöküket. Sokan igyekeznek kipuhatolni, hogy az adott bírónál meddig mehetnek el, és ha látják, hogy engedi a keményebb játékot, akkor nem húzzák vissza a könyöküket" - jelentette ki a szerb védő.
A jelenség a német szövetség játékvezetői testületének is feltűnt, azonban Markus Merk szerint a bírók nagyon nehéz helyzetben vannak. "A probléma az, hogy a focisták gyakran azzal érvelnek: használniuk kell a kezüket a lendületvételhez. A játékvezetőnek pedig szinte lehetetlen eldöntenie, hogy a focista szándékosan az ellenfélt akarta leütközni, vagy vétlen volt az esetben" - mondta a testület vezetője.
Gyors játék, több arcsérülés
A német sajtó mindenesetre lecsapott a témára. A Die Wielt "Brutális Bundesliga" címmel közölt cikket, és hasonló jellegű írások jelentek meg a Süddeutsche Zeitungban, illetve a Kickerben is. A Német Labdarúgó-szövetségnél (DFB) dolgozó orvos, Josef Schmitt szerint azonban szó sincsen semmiféle trendről. Az 1982 óta a szövetség alkalmazásában tevékenykedő ortopédus kijelentette: "Évek óta tudjuk, hogy arcsérülések előfordulnak a futballban. Hogy most kicsit gyakoribbak, az alighanem azért van, mert a játék sokkal gyorsabb lett, és így a focisták kevésbé tudják kontrollálni a mozgásukat".
A Bundesliga csapatorvosainak évi összejövetelén (mert Németországban ilyen is van) már tavaly januárban külön foglalkoztak az arcsérülésekkel. A megbeszélésre szakorvosokat hívtak, akik gyakorlatilag továbbképzést tartottak arról, hogy a különböző arcsérüléseket milyen módon kell kezelni (melyiknél szükséges műtét, és melyiknél nem), illetve milyen arcvédő maszkok állnak rendelkezésre.
Az arcsérülések gyakoriságával a maszkok látványa is egyre megszokottabbá vált a futballpályán, Ballack és Huntelaar is ilyenben játszott az ősszel.
A Chelsea kapusa, Petr Cech azonban még különösebb látvány volt novemberben, ugyanis miután eltört az orra, speciális arcmaszkot kapott, miközben a jól megszokott fejvédőjét is viselte.
A cseh még 2006-ban szenvedett súlyos fejsérülést, amelyet követően koponyaműtétet hajtottak végre rajta, és azóta állandóan hordja azt a védősisakot, amely leginkább a rögbijátékosok által viselt fejvédőre hasonlít. Nemcsak ő, hanem a szintén súlyos koponyasérülésen átesett Cristian Chivu is ilyen sisakban játszik, és egy időben komolyan felmerült annak a lehetősége, hogy a labdarúgásban is be kellene vezetni ezt a fajta felszerelést.
Az amerikai fejvédő nem terjedt el
Mindez főleg az Egyesült Államokban volt téma, ahol talán azért is nyitottabbak a kérdésre, mert az amerikaifutballisták is rendkívül komoly védőfelszerelést hordanak. Mivel a futball (vagy ahogyan ott nevezik, a soccer) rendkívül népszerű a gyerekek körében, így több tanulmány is született arról, hogy a fejelés nem okoz-e agykárosodást. A labdarúgó-szövetség 2005-ben hivatalos közleményt adott ki, amelyben kifejtette, hogy a különböző speciális fejvédők, amelyek kifejezetten divatba jöttek ebben az időben, nem annyira a fejelésnél (head-to-ball impact), hanem az összefejelésnél (head-to-head impact) lehetnek hasznosak. Mindenesetre akadt olyan sportszergyártó cég, amelyik kifejezetten az ilyen fejvédőkre specializálódott, és csak 2004-ben 100 ezer darabot adott el.
A Full90 nevű vállalat alapítója, Jeff Skeen azt követően merült el a témában, hogy lánya focizás közben kétszer is agyrázkódást szenvedett, és ezért be kellett fejeznie a sportágat. Az orvosi vélemények megoszlottak arról, hogy a leginkább egy kipárnázott fejpánthoz hasonlító felszerelés hasznos-e, vagy nem, és a profi játékosok közül csak kevesen viselték - ők pedig, mint a Columbus Crew középpályása, Ross Paule, állítólag pénzt is kaptak a cégtől.
Nem csoda, hogy a fejvédő nem terjedt el, arról nem is beszélve, hogy az arcsérüléstől ez sem véd.