Új geometriai alakzatokat fedeztek fel magyar matematikusok

Lágy cellák.

Fotó: Hun-Ren Központ/Facebook

Új, univerzális formaosztályt fedezett fel a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) közös Morfodinamika Kutatócsoportja az Oxfordi Egyetemmel együttműködésben - közölte a BME kedden.

A közlemény szerint a "lágy cellák" nevet kapta az az új és univerzális formaosztály, amelynek modelljei hézagok és éles csúcsok nélkül töltik ki a teret. Magyarázatuk szerint a természetben számos helyen, így izomsejtekben, a tengeri csigáspolip (nautilus) héjában vagy akár a szervek belsejét borító hámsejtekben is 

megtalálhatók azok a geometriai alakzatok, amelyek új tudományos megállapításra inspirálták a kutatókat.

Sokáig rejtély volt, hogyan fejlődtek a természetben ezek az úgynevezett "lágy alakzatok". 

Magyar matematikusok többek között a Gömböc egyik feltalálójaként is ismert Domokos Gábor vezetésével, nemzetközi együttműködésben megtalálták a választ, felfedezésüket a napokban a PNAS Nexus című tudományos folyóiratban publikálták.

🌀 Magyar matematikusok értek el áttörést a biológiai formák geometriai leírásában. ℹ Egy új, univerzális formaosztályt...

Posted by Hun-Ren Központ on Tuesday, September 10, 2024

Az új univerzális formaosztály a "lágy cellák" nevet kapta

A kutatók által definiált modellel leírható, hogy miként alakulnak ki és növekednek az élő szövetekben a különböző mintázatok, miért részesíti ezeket előnyben a természet. 

A lágy cellák alaposabb megismerése magyarázatot adhat egyebek mellett az egyik legelterjedtebb biológiai formafejlődési folyamatra, a növények gyökereinek növekedésére is

- foglalta össze Domokos Gábor, a HUN-REN-BME Morfodinamika Kutatócsoport vezetője, a BME Építészmérnöki Kar Morfológia és Geometriai Modellezés Tanszék kutatóprofesszora.

A friss felfedezésről megjelent publikáció előzetes (preprint) változata felkeltette a nemzetközi akadémiai világ érdeklődését. 

Több tudományos magazin megkereste Domokos Gábort, közölte a felfedezés főbb megállapításait, és a hír eljutott a California College of Arts építészhallgatóihoz, akik egy alkotói projektet építettek a magyar szakemberek elméletére. 

Lágy cellákat bemutató formatervezői alkotásukkal megnyerték a világ első számú dizájniskolájában, a New York-i Parsons Schoolban, illetve a Museum of Modern Artsban rendezett biodesign-verseny tudományos díját.

Domokos Gábor szerint egy új geometriai konstrukció alkalmazási lehetőségeire sokszor csak jóval a publikáció megjelenése után derül fény. A lágy cellák esetében a matematikai kérdések, a biológiai és építészeti alkalmazások már most kirajzolódnak, de nem kizárt, hogy idővel más területeken is kapcsolódnak majd új eredmények a felfedezéshez.

Korábban arról is beszámoltunk, hogy magyar tudósok inspirálták a lenyelhető mRNS-vakcina fejlesztőit: Domokos Gábor és Várkonyi Péter, a Gömböc, azaz két egyensúlyi pontú, mono-monostatikus, mindig talpra álló új geometriai forma feltalálói, kezdetben nem is gondolták, hogy játékos találmányuk számos mérnöki, orvostudományi és gyógyszerészeti kutatást is inspirál a jövőben.

Arról is írtunk tavaly, hogy több mint fél évszázadon át megoldatlan geometriai sejtést sikerült igazolnia a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézet, az ELKH Rényi Intézet, valamint a BME Matematikai Intézet kutatóinak.

Az év legérdekesebb 10 tudományos közleménye közé sorolta 2020-ban Domokos Gábor írását a tudományos élet egyik legnevesebb szaklapja, a Science.