A legjobb meló az ittas pogó

A Tankcsapda Füst és lábdob című számához készülő klip forgatásán jártunk. Munka és szórakozás, profin őrjöngő amatőrök és sok sör várt ránk.

A Tankcsapda tizennyolc éve gyártja megbízhatóan a rockslágereket, és ők az egyik legjobb és legnépszerűbb koncertzenekar is. Nem véletlen, profi és ütős színpadi produkció az övék, még egy Sziget méretű méretű rendezvény is megérezte, amikor le kellett mondaniuk a fellépésüket. Őket nem a klipek tették népszerűvé, ennek ellenére esemény, ha új videóval jelentkeznek - ezért is érdekelt minket, hogyan dolgoznak a kamera előtt, főleg, mert "igazi rock and roll-jelenet" felvételét ígérte a rendező.

A Tűzraktér nevű volt gyárépület, mely szórakozóhelyként üzemel, ezen a télen zárva tart, előtte az utcán semmi jele annak, hogy bent bármi is történne. Vagy harminc rajongó és statiszta (two in one) álldogál a külső udvaron csoportokba verődve, kicsit beljebb meg néhány stábtag próbál fényt hozni az éjszakába. Ismert arcokat sem látni, sötét van, hideg, még a zene sem szól. Megkeressük a klip rendezőjét, Indiánt, azt mondja, van egy kis csúszás, mert este leszakadt az ég, azt sem tudták, lehet-e majd egyáltalán külsőben forgatni, most próbálják behozni a lemaradást.

A Tankcsapda legutóbbi albumának Füst és lábdob című számához készül klip, ennek utolsó jelenetét rögzítik a Tűzraktárban. A klip maga a dalban megénekelt szakítástörténetet eleveníti meg ("Hiába csináltam, a csajom eldobott - Nem akarok már csak füstöt meg lábdobot"), a zenekar csak a végén jelenik meg. Zenélnek, körülöttük rajongók őrjöngenek. Az elképzelt foglalt házas hangulat adott, romos raktárépület a háttérben, telegraffitizett falak, koszos betonburkolat. Nincs rohanás, egész nap zajlott a forgatás különböző helyszíneken, de azért alakul szépen minden az instrukcióknak megfelelően.

Egyszer csak tálca sörök kerülnek elő valamelyik kocsiból, ami egyrészt kárpótolja a statisztasereget a csúszásért, másrészt hangulatba hozza őket a munkához. Nem voltunk ott a válogatáson, de az instrukciókat el tudjuk képzelni: "a Tankcsapda punk-rock zenekar volt és maradt, a forgatáson punkokra és rockerekre lesz szükségünk". És lőn, a két kaszt nem nagyon keveredik, legfeljebb az ingyensör környékén, amúgy csoportokba verődve beszélgetnek. A hosszú hajúak többen vannak, de szerényebbek, a tarajosak már a sör előtt is hangosabbak voltak. Ha koncert előtt lennénk, és vita kerekedne, mi az utóbbiakra fogadnánk, de ilyesmiről szó sincs, béke van, növekvő jókedv, meg várakozás.

Lukács keresésére indulunk, ő közben előkerült az egyik mikrobuszból. Készséggel, minden nagyképűség nélkül nyilatkozik, csak akkor káromkodik, amikor a mikrobusz felé menet bokáig merül a tornacipője egy pocsolyába. Azért ebből a számból készül az album harmadik klipje, mert ez az egyik olyan dal, amelyik elég laza, amúgy a lemez nagy része zord. "Nem lett Danubiusra való slágergyűjtemény" - dünnyögi. Amikor új albumot írnak, akkor nem szempont, hogy miből lesz klip, de amikor készen van az anyag, akkor végiggondolják, mi alkalmas erre, és látják azt is, hogy melyik dal működik koncerten.

"Indiánnal nem dolgoztunk korábban, de ismerjük annyira a munkáit, hogy megbízzunk benne. Akkor ültünk le vele megbeszélni a részleteket, amikor már kész elképzelést hozott magával. Ez azért van így, mert abból indulunk ki, hogy mivel mi is igyekszünk professzionálisan végezni a maguk munkáját, akkor mindenki más is legyen profi a maga területén. Felesleges beleszólni a más dolgába" - véli. Azzal ő is tisztában van, hogy nem a zenecsatornák miatt lettek sikeresek, de ahhoz, hogy új szintre lépjenek, szerinte kellett annak idején a Mennyország tourist klipje, azóta tisztában vannak vele, hogy egy jó klip sokat tud segíteni adott lemeznek.