A rómaiak négy légiót mozgósítottak (Agrippa erői által támogatva), hogy leverjék a lázadást, és megbüntessék a zsidó népet, példaként mások számára. Jeruzsálem városát és a második templomot több csata után lerombolták.
„Jeruzsálemet ... olyan alaposan a földdel tették egyenlővé azok, akik alapjaiban rombolták le, hogy semmi sem maradt, ami valaha is meggyőzhette volna a látogatókat arról, hogy valaha lakott hely volt" – írta a korabeli történész, Titus Flavius Josephus.
Az érmét az Ein Gedi természetvédelmi területen található barlangban találták, amelyet egy lázadó veszíthetett el, aki a felkelés idején a sivatagba menekült.
A most felfedezett érme egyik oldalán a „Szent Jeruzsálem" felirat látható, ókori héber írással. Az érme másik oldala egy kelyhet ábrázol, amelyen a Felkelés kitörésének első évét és egy fél sékel értékét jelöli az Aleph betű.
A kutatók szerint a kehely a Második Templom korszak vége felé a zsidó pénzérmék jellegzetes szimbólumát jelképezte. Ezeket az érméket az első felkelés idején, Krisztus után 66-70 között verték sékel és félsékel értékben.
A felkelés első évéből származó érmék, mint például ez is, ritkák
– mondta Yaniv David Levy, az Izraeli Régiségek Hatóságának numizmatikus kutatója a HeritageDaily online tudományos portálnak. – A Második Templom idején a zsidó zarándokok fél sékeles érmékben fizették a templomadót.
Hozzátette: körülbelül két évszázadon át a finom ezüstből készült, tiriai pénzérméket használták erre a hozzájárulásra, amelyek a régióban státusszimbólumnak számítottak.
A lázadás idején a lázadók alternatív érméket vertek, amelyeken az „Izrael sékel", a „Fél-sékel" és a „Negyed-sékel" felirat szerepelt.
A szakemberek szerint nagyon úgy tűnik, hogy a felkelés alatt is folytatódtak a szertartások a Templomban, és ezeket az érméket a lázadók használták.