A magyar király is támogatta Husz János kivégzését

Amikor a cseh papot és teológust a konstanzi zsinaton halálra ítélték, Csehországon lázadási hullám söpört végig. Plébánosokat űztek el és kolostorokat romboltak le, követelték a prédikáció szabadságát és a két szín alatti áldozást. De miként robbant ki és fajult idáig Husz és a pápaság ellentéte?

Huszt elsősorban John Wycliffe filozófiai realizmusa ragadta meg, és az ő gondolatai nyomán fogalmazta meg saját tanait. Fő célja a nép és a papság erkölcsi életének javítása volt, valamint a prágai egyetemen tanuló cseh diákok támogatása, ám prédikációit az egyház a hatalma elleni támadásként értékelte.

Az egyházszakadás évei

Istentiszteletei és beszédei során egyre nyíltabban lépett fel az egyházi korrupció ellen, és elítélte a kiváltságaikkal visszaélő papokat. A hierarchikus egyház helyett a kiválasztottak láthatatlan egyházában hitt, és minden olyan tant elvetett, amit a Biblia nem említ meg.

Husz János portréja
Fotó: By Unknown author - commons.wikimedia.org

Ezzel valójában kétségbe vonta a pápaság és a katolikus vezetők hatalmát, és feljogosította a népet, hogy a Szentírásra hivatkozzanak az igazságtalanságokkal szemben. 

Mondanivalóját alátámasztották azok az ábrázolások, amelyek kápolnája falán voltak láthatók: a díszes ruhájú pápa mellett a szegény és alázatos Krisztus kapott helyet. Elképzelése és tanításai egy vagyon és birtok nélküli egyházról szóltak. Azt vallotta, hogy minden hatalom Istené, és teremtményei csak tőle juthatnak hozzá, ám a bűn által elveszíthetik megszerzett hatalmukat. A hét főbűnt pedig Isten elleni árulásnak tartotta, és az egyházból csak ezek elkövetése miatt vélte kizárhatónak az embereket.

A nagy nyugati egyházszakadás idejében (főleg az 1409-es pisai zsinatot követő hármas pápaság éveiben) Husz prédikációi fokozott indulatokat váltottak ki mind az egyházi vezetők, mind a nép körében.

Miután a pap szembekerült a prágai érsekkel a cseh egyetemisták támogatásának kérdésében, mindketten a pápai hatalomhoz fordultak segítségért. V. Sándor pisai ellenpápa bullát adott ki, amely alapján a Wycliffe tanait terjesztők kiközösíthetők az egyházból. Ez Husz Jánosra is vonatkozott, aki hiába fordult V. Sándor utódjához, ő csak megerősítette a korábbi ítéletet.

Eretnek-e Husz?

Nem sokkal a történtek után Luxemburgi Zsigmond meghirdette a konstanzi zsinatot, hogy az egyházszakadást felszámolják. Erre menlevéllel Huszt is meghívták, aki az egyházi tilalom ellenére misét tartott, és börtönbe került. Itt többször kérték tanainak visszavonására, de kitartott, így terjedelmes vádiratot állítottak össze ellene – főleg a De ecclesia című művéből kiemelve a pontokat.

Husz 1415. június 5-én állhatott a zsinat elé védekezni, az itt történtekről elsősorban Poggio Bracciolini tudósításaiból kaphatunk képet. 

Eszerint három kérdés hangzott el a 88 szavazásra jogosult résztvevő felé: eretnek-e Husz, ítélkezhet-e fölötte a zsinat, és mi legyen a sorsa. 

Az első és a második kérdésre egyaránt 51-en válaszoltak igennel, a büntetésnél viszont már csak 45-en szavaztak a halálára, 10-en elegendőnek tartották volna az egyházi vezeklést, 33-an pedig elengedték volna.

a cseh prédikátor a konstanzi zsinaton
Fotó: By Karl Friedrich Lessing -commons.wikimedia.org

A Zsigmond által is támogatott döntés máglyahalál volt, kivéve, ha Husz visszavonja tanait. Mivel ez nem történt meg, 1415. július 6-án nyilvánosan is kihirdették az ítéletet, amit még aznap végre is hajtottak.

Husztól elvették papi öltözékét, a felszentelési kenetet egy téglával szimbolikusan ledörzsölték a fejéről, majd egy ördögalakokkal teli papírsapkában állították a máglyára. 

Később hamvait és a hamu alatti földet a Rajnába hintették, hogy nyoma se maradjon az eretneknek. Ezután Csehország-szerte fellángoltak a huszita mozgalmak.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.