Arany Prága

Prágában az a jó - azon kívül, hogy gyönyörű -, hogy egy évben 365 napon keresztül sörfesztivál van. Meg még az is jó, hogy közel van (hozzánk). Ha azt is hozzátesszük, hogy az időjárás tulajdonképpen lényegtelen tényező, akkor nem marad más, mint hogy kiadjuk a vezényszót: Indulás!

Prágában járva, egyetlen turista sem hagyhatja ki a Károly hidat. A legcsodálatosabb építménye a cseh fővárosnak. Szép napsütésben vagy éjszakai világításban is mindent elmond Prágáról, ami csak fontos. A turizmus persze felfedezte magának ezt a gyönyörű hidat és annak környezetét, és ma már nem lehet nyugodtan végigsétálni rajta anélkül, hogy egy-két japán csoportba ne botlana az ember. A hidat az 1400-as évek elején építették, és mai formáját a barokk térnyerésével, az 1700-as években nyerte el.

A két oldalon felsorakoztatott szobrokat ezekben az időkben helyezték el, a katolicizmus újjáéledésének hírvivőjeképp. Ma árusok és vásári komédiások sorfala között tudunk haladni, utcazenészek, tangóharmonikások és egyéb látványosságok vesznek körül minket. Egy régi cseh mondás szerint, a hídon nem lehet áthaladni anélkül, hogy az ember prostituálttal, fehér lóval vagy baráttal ne találkozna. Így van ez ma is, csak a kategóriák változtak.

Prága talán legmegkapóbb része az Óváros tér és a Vltava folyó között fekvő ősi zsidó negyed, a Josefov, amely II. József után kapta nevét. II. József uralkodása idején a végrehajtott reformintézkedéseknek köszönhetően, a Prágában élő zsidók életkörülményei lényegesen javultak, innen a negyed neve. A zsidónegyed ma látható arca a 19-20. század fordulóján végrehajtott nagyszabású átalakításoknak köszönhető, amelynek eredményeként a 13. század óta lakott terület épületeinek nagy része elpusztult, csak a legfontosabbak maradtak fenn. Így is hat zsinagógát sikerült megőrizni, valamint a Zsidó Városházát, illetve az Európában egyedülálló, 1478-ban létesített zsidó temetőt, amely a legrégibb zsidó temetkezési hely a kontinensen. A temetőben 12 ezer sírkő található, és becslések szerint mintegy 100 ezer embert temettek ide, az utolsót 1787-ben.

A negyedben tekinthető meg a régi-új zsinagóga, amely a legrégibb, jó állapotban megmaradt imaház Közép-Európában. A gazdag kőfaragásokkal díszített, korai gótikus stílusú zsinagóga a 13. században épült, és a belső berendezése teljes egészében eredeti. Egészen napjainkig ez a zsinagóga a prágai zsidó közösség legfontosabb imaháza.

A Jozefovban rendre-sorra hatalmas agyagfigura bukkan elénk: ez a gólem, a prágai zsidók védelmezője. A legenda szerint egy XVI. századi tudós rabbi, Judah Loew ben Bezalel készítette az óriást a Moldva folyó iszapjából, hogy szolgálja és megvédje a gettó lakóit. A gólem félelmet keltett a prágaiakban, akik megígérték, hogy nem bántják többet a zsidókat, ha a rabbi megsemmisíti teremtményét. A legenda más változata szerint Loew ben Bazel azért pusztította el agyagszolgáját, mert nem akarta, hogy háborúban használják a pusztító agyagóriást.

A Staropramen sörgyár

Jómagam még nem találkoztam olyan emberrel, aki Prágából úgy tért volna vissza, hogy még mindig utálja sört. Ennek a városnak megvan az a hangulata, hogy itt egyszerűen muszáj sörözni. Prága további jó tulajdonsága, hogy itt, kérem szépen, nincsenek rossz sörök. Csehországban a sörözés nem csupán alkoholfogyasztási pótcselekvés. A hangsúly nem (csak) a mennyiségen, hanem sokkal inkább a minőségen van. A sörivás a cseh polgár számára a társadalmi események része, nem szórakozás, hanem mindennapi cselekvés. Egy felmérés alapján, Csehországban egy lakos, több mint 300 korsó sört iszik egy évben. A sör lehet világos (svetlé), barna vagy fekete (tmavé), de mindenképpen finom.

A fellelhető márkák leginkább a Staropramen (világos vagy barna) kellemes és könnyű nedű, a Pilsner Urquell, már egy kissé kesernyésebb, amolyan igazi pilseni. A fajsúlyos, nehéz sörök kedvelőinek a Budvart ajánljuk. Nem összetévesztendő az amerikai Bud nevű, sörnek álcázott üdítővel. Persze találunk eredeti ír sörözőt is, de olyan itthon is van. A legnagyobb sörgyárat a Sörgyár (Pivovarska) utcában találjuk. Nagyjából 100 koronás belépő ellenében végigvezetnek bennünket az egész gyáron, és a végén meg is kóstolhatjuk, hogy mit főztek aznap nekünk. Ember legyen a talpán, aki nem enged a csábításnak. Már az illatok is olyanok, hogy az ember legszívesebben korsót ragadna. És a legszebb, hogy ebben aztán senki nem akadályoz meg bennünket.

Kár is szaporítani a szót, kár minden mondatért, csak hogy kedvet csináljunk a cseh fővároshoz, inkább induljunk, mondjuk ma.

paya