Autós körutazás 5 hazai várnál, ami előtt ellenőrizze gumiabroncsait

A várak és várromok gazdag történelmünk és kultúránk hagyatékai. Rajtuk keresztül betekintést nyerhetünk a múlt legendáiba és a valaha élt hősök életébe, akik önfeláldozó tetteikkel megóvták az országot a pusztulástól.

Természeti adottságai miatt, a Kárpát-medence ideális terepet jelentett a középkori várépítők számára. A magaslatokra emelt erődítményeknek akkoriban fontos szerep jutott, hiszen tökéletes rálátást biztosítottak a környékbeli falvakra, erdőkre és mezőkre, háborús időkben az ellenségnek így esélye sem maradt a rejtőzködésre. A harcokból pedig ezeréves történelmünk során szinte sohasem volt hiány.

Az évszázadok politikai és természeti csapásai a várainkon is nyomott hagytak, ugyanakkor a közelmúlt rekonstrukciós munkáinak köszönhetően a romok nagy része ma újra látogatható.

Kedvcsináló cikkünkben öt olyan hazai várat mutatunk be, amelyeket egy pár napos körutazás alkalmával mindenképpen érdemes meglátogatni. Amit fontos az utazás előtt figyelembe venni, hogy ezek a célpontok magaslatokon találhatóak, így a gumiabroncsok és a fékek állapotának ellenőrzése kötelező meg tenni.

Füzéri vár

Autóutunk első állomása a Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén magasodó Füzéri várhoz vezet. A bejárat csak gyalogosan közelíthető meg, de a hegy alatt kényelmes parkoló várja a vendégeket.

A hegyre történő feljutást a sziklás útvonal kissé megnehezíti, de a romokat körülvevő természetvédelmi terület látványa minden fáradozásért kárpótolja az ide ellátogatókat. Nem hiába sorolják a várat és annak környékét hazánk 7 természeti csodája közé.

A Füzéri vár Magyarország egyik legrégebbi erődítménye, építése a tatárjárás előtti időkre tehető. Erről egy ott talált, több, mint 800 esztendős éremlelet tanúskodik. Első gazdája egy bizonyos Andronicus mester lehetett, aki állítólag vak volt. Tőle vásárolta meg II. András a várat, ami a tatárjárás után különböző nemzetségek bitokába szállt. A későbbi évszázadokban pedig olyan híres főúri családokhoz került, mint például a Báthori és a Nádasdi família.

A vár régészeti feltárását negyven évvel ezelőtt kezdték meg, aminek keretein belül 2014 és 2016 között az Alsó- és Felső vár is jelentős állagmegőrző munkálatokon esett át. Minden év augusztusában várnapokat tartanak, a rendezvény ideje alatt számos programmal várják az érdeklődőket. A legkisebbeknek középkori játszóházzal és kézműves foglalkozásokkal kedveskednek.

Forrás: Wikipedia

Boldogkőváralja

A Füzéri vár után a Zempléni-hegységben található Boldogkőváralja felé visz az utunk. A vár egy andezittufa hegy tetejéről ma is méltóságteljesen őrködik a táj felett. Autónkkal egészen a vár bejáratáig jutunk, ahol a kijelölt parkoló várja a látogatókat.

Pár éve a község és a vár közötti szakaszon kisvonat is üzemel, gyerekkel érkezőknek ez különösen érdekes lehet. Emellett az aktívabb időtöltésre vágyóknak gyalogtúrára is lehetőségük van.

A parkolóból néhány lépcsőfok megtétele után máris a várba érünk, ahol szinte azonnal érezhető a mindent átjáró történelem. Ugyanakkor a megfelelő források hiányában az itt lezajlott események csupán részleteikben ismertek. Annyi bizonyos, hogy a várat a tatárjárás után építették erődítménynek. Nevét a néphagyomány egy asztalosmestertől eredezteti, akit Bodónak hívtak, és aki a legenda szerint megmentette IV. Béla királyt a felbőszült tatárok elől.

A történelem során a vár és a mellé rendelt uradalom nemes urak és királyok kezei között vándorolt. Utoljára a Zichy család birtokában volt, egészen az 1945-ös államosításáig. Az 1960-as években régészeti feltárások zajlottak az erődítmény területén, ekkor helyreállítási és állagmegóvási munkálatokat is végeztek.

Vártúránk után, a bejáratnál található teraszos részen élvezhetjük a friss levegőt és a napsütést. Itt egy jó ebéd elfogyasztására is lehetőségünk nyílik.

Forrás: Wikipedia

Salgó vára

Boldogkőváralját elhagyva Salgótarján szomszédságában látható, Salgó vára felé fordulunk, amelyet Észak-Magyarország egyik legősibb erődítményeként tartanak számon. A romot Salgóbánya felől lehet megközelíteni, parkolni pedig a Vár utca végén tudunk. Onnan egy kijelölt erdei úton keresztül, gyalogosan juthatunk fel a várhoz.

A romok felé közeledve, érdemes némi figyelmet fordítanunk a természeti környezetre is. Maga a vár egy 625 méter magas vulkáni csúcsra épült, koronaként ékesítve az egykor nyugtalan hegyet. Az alatta elterülő tájon olyan túrázásra is alkalmas bükk- és tölgyerdők húzódnak, amelyeket néhol égig érő fenyvesek tarkítanak.

A kaputoronyhoz érve sziklás terület fogadja a látogatókat, ezért itt fokozott figyelem szükséges, különösen csapadékosabb idő esetén. A hegytetőn elénk táruló kilátás azonban minden nehézségért kárpótol. Az eredeti várfalakból sajnos csak nagyon kevés maradt fenn, ugyanakkor a kijelölt utakon és lépcsőkön keresztül egész jól körbejárható a rom.

A kihelyezett információs táblákon a vár történetéről is olvashatunk, a kezdetektől egészen napjainkig. Megtudhatjuk például, hogy az erődítményt a Kacsics nemzettség építette valamikor a 13. század tájékán. Az elkövetkezendő századok során aztán többször is gazdát cserélt, és a háborús konfliktusok sem kímélték. A törökök kiűzése után nemesi családok birtokába került, akik nem mindig fordítottak kellő figyelmet a vár állagának megőrzésére. Petőfi Sándor 1845-ös látogatásakor már csak romokat talált.

A várat az 1980-as években lezajlott régészeti feltárások után nyitották meg a nagyközönség számára.

Ha már itt vagyunk a Somoskői várat sem szabad kihagynunk ami a szomszédságban található, autóval maximum negyedóra alatt kényelmesen odaérünk ahogy a meredek útszakaszt követően a határvonalnál elhelyezkedő várhoz jutunk el.

Siroki vár

Salgótarjánt magunk mögött hagyva, Sirok várát kb. 75 perces autóút után érhetjük el. A rom a Mátra keleti részét képező 296 méter magas vulkáni csúcson áll. A vár alatt parkoló található, ahonnan kényelmes, 10-15 perces sétával már fenn is lehetünk a hegytetőn.

A magasból csodálatos kilátás nyílik a tájra. Többek között két magányos sziklát is láthatunk, amelyek a vulkáni tevékenységből adódó riolittufákból keletkeztek. A helybeliek Apáca és Barát sziklaként ismerik ezeket a köveket és egyes legendák szerint egy szerelmi bánattól megdermedt párt zárnak magukba. A két sziklát bárki felkeresheti a kijelölt turistaútvonalakon.

A siroki vár története sem nélkülözi a viszontagságokat, az Árpád kor alatt nemzettségről nemzettségre szállt, majd a 16.században rövid időre török kézbe került. A Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc után a császár a magyar nemesi ellenállás fészkeiként tekintett a várakra, ezért várromboló mozgalmat hirdetett, aminek a siroki vár is áldozatul esett. A 19. században a Károlyi család birtokába került és a vár 1945-ös államosításáig az övék is maradt.

Annak érdekében, hogy látogatható maradjon, a romokat folyamatosan restaurálják. A vár nem messze van Szilvásváradtól, így akár onnan is könnyen útba ejthető.

Forrás: Wikipedia

Sümegi vár

Utunk utolsó állomása a Balaton-felvidék északi részén fekvő Sümeg hegy, amelynek tetején egy viszonylag jó állapotban megmaradt vár látható. A parkoló a hegy lábánál található, ahonnan egy pár perces sétával közelíthető meg a külső várkapu. A hegy tetején állva gyönyörű kilátás nyílik a balatoni tájra.

A belső udvarra egy felvonóhíddal ellátott kaputorony vezet. Jó időben a levegőben frissen sült perec és kürtőskalács illata terjeng, amelyeket a középkori hangulatot idéző konyhában lehet megvásárolni. A gyerekek kedvence a Gyermekmegőrző felirattal ellátott, magasból lelógatott ketrec, amit a kicsik akár ki is próbálhatnak. Ugyanakkor a várudvar más meglepetéseket is tartogat az ifjú lovagoknak és hercegnőknek.

A kiállító termekben számos információs tábla van elhelyezve, amelyek a fellegvár történelméről és az évszázadok alatt átélt viszontagságairól mesélnek. Utoljára a 18. században tölthette be szerepét, és egészen az 1957-es helyreállítási munkálatokig a pusztulásra volt ítélve.

Forrás: Wikipedia

Milyen autógumival érdemes nyáron nekivágni a vártúrának?

Mivel Magyarországon nincsenek olyan, 2000 méter feletti magassággal rendelkező hegyek, ahol nyáron is hóval kellene számolni, ezért a várlátogatások során az évszaknak megfelelő abroncsok ideális választást jelentenek.

Ettől függetlenül bizonyos dolgokkal a középhegységekben is számolni kell. Egyáltalán nem mindegy például, hogy milyen az adott nyári abroncs tapadási és kapaszkodási képessége. Az emelkedőn felfelé haladva ez fontos szempont lehet.

A másik, szintén nem elhanyagolható képesség a vízelvezető képesség. A hegyekben nyáron is előfordulhatnak vízátfolyások, ahol az abroncsok elveszíthetik érintkezésüket az úttesttel. Ezt a jelenséget szaknyelven aquaplaningnek nevezik. A gyártók eddig leginkább csak a téli gumik esetében gondoltak a megelőzésre, de az utóbbi években már egyre több nyári gumi készült aquaplaning védelemmel ellátva.

Arról, hogy melyek a legjobb nyári abroncsok, természetesen minden évben újabb tesztek születnek, de a legjobbak listáján általában mindig ugyanazok szerepelnek.

Az idei nyár egyik legnagyobb slágere a Bridgestone Turanza T005-ös gumija, amely nedves és százaz úton is egyaránt jó teljesítményt produkál. Emellett a Vredestein Sportrac 5, valamint a közismertebb Michelin Crossclimate + szintén magas minősítést kaptak a teszteken. Mindkettő kiemelkedő tapadási képességgel rendelkezik, illetve más abroncsokkal ellentétben sokkal lassabban kopnak el.

Téli hegyi túrákhoz ajánlott gumiabroncsok

Annak ellenére, hogy az utóbbi években egyre kevesebb hó esett hazánkban, a téli gumi használata még mindig erősen ajánlott. A legtöbb szomszédos országban erre kifejezett előírások is vannak, amelyek megszegéséért komoly pénzbírságokat szoktak kiszabni a helyi hatóságok.

Ausztriában például november 1. és április 15. között kötelezően fel kell szerelni az autókat téli abroncsokkal. Ehhez kapcsolódóan időről-időre felröppenek olyan pletykák, amelyek az osztrák rendőrök túlzásba vitt ellenőrző akcióiról számolnak be. Bár ezek valóságalapja kétséges, ettől függetlenül a saját és utastársaink biztonsága érdekében a lehető legtöbb óvintézkedést meg kell tenni. A téli gumi megfelelő használata is az ilyen biztonsági intézkedések közé tartozik.

A téli abroncs ugyanis olyan anyagból készül, amely a hidegebb körülmények között sem keményedik meg, így jó tapadást biztosít az aszfalton. Az egyes termékek mintázatát tekintve lehetnek különbségek, de a legtöbb téli gumi olyan felülettel rendelkezik, amely a jeges és latyakos úton is biztonságosan megállja a helyét.

A téli abroncsok versenyében nagyon jól teljesít a Continental Wintercontact abroncsa, amely akár családi autókra is tökéletes választás lehet. Ha télen vágunk bele a hegyi kirándulásba, ehhez hasonló megbízható gumikra van szükségünk. Szintén jó választás lehet a Dunlop Winter Sport 5 és a Goodyear UltraGrip 9, ezek is remekül teljesítettek a különféle teszteken.

De legyen szó bármelyik gumi márkáról, a család biztonsága az elsődleges szempont, így egy jó abroncsra mindenképpen érdemes pénzt áldozni.