Ádám Veronika

Mindennapi kenyerünk, mindennapi kalóriánk

VII. Az elhízás következményei

12. ábra

A kövérség, a háj elhelyezkedése jelentős regionális különbségeket mutat. Mindennapi tapasztalataink is mutatják, hogy a zsírszövet lerakódása nem egyenletes, hanem jellegzetes különbségeket mutathat. Az elhízásnak is különböző típusai léteznek. A zsírszövet elhelyezkedése szerint alapjában kétféle lehet, nevezetesen bőr alatti és zsigeri. A zsigeri zsírszövet, amely a hasüregen belül helyezkedik el, különösen fontos abból a szempontból, hogy felszaporodása speciálisan magas kockázatot jelent az érelmeszesedésre, diabéteszre és általában az elhízással összefüggő betegségekre.

A civilizációs, elhízással összefüggő betegségek közül az egyik leggyakoribb a 2-es típusú cukorbetegség. Mennyiben függ ennek a betegségnek a kialakulása a testsúlytól? Minden kg extra súly 9 %-kal növeli a diabétesz kialakulásának a valószínűségét. Ezt úgy kell érteni, hogy 11 kg súlyfelesleg 100 %-kal növeli, azaz duplájára emeli a diabétesz valószínűségét - ha például a populációban a betegség kialakulásának valószínűsége 20 %, akkor az adott egyén esetében 40 % lesz.

A cukorbetegségnek két fajtája van. Az 1-es típusú, vagy fiatalkori cukorbetegségben a hasnyálmirigy ún. béta sejtjei képtelenek inzulin termelésére. Ez a ritkább, de drámaibb fajtája az orvosi nyelven diabetes mellitusnak, édes túlfolyásnak nevezett kórképnek. A diabetes mellitus nevet onnan eredeztetjük, hogy a régi orvosok a tapasztalati diagnózis talaján álltak, és miután a cukorbetegséget a megnövekedett vizeletmennyiség jellemezte, túlfolyásnak nevezték, ebben a vizeletben pedig a normálissal szemben sok volt a glükóz, így édesnek érezték... Tehát nem volt könnyű dolog ezt a diagnózist felállítani.