A Special Edition csomag kizárólag a már jól ismert 1,8 literes, 140 lóerős benzinmotorhoz rendelhető, ami garantálja, hogy az autó úgy menjen, ahogy kinéz. Ahhoz képest, hogy nyugdíj előtt áll, a Civic még mindig az egyik legélvezetesebben vezethető autó a kategóriájában. A kormány szívderítően közvetlen, a kemény futómű ugyan nem tolerálja túlságosan a gyalázatos minőségű utakat, cserébe viszont úgy tudunk vele kanyarodni, hogy az messze felülmúlja egy családi kompakttal szembeni elvárásainkat.
A 140 lóerős motor harmonikusan illeszkedik az egész csomagba, bármikor kapható egy kis sportolásra, ráadásul igazi elemében akkor van, ha nem hagyjuk négyezer alá esni a fordulatszámot, igaz ekkor az ereje mellett a hangja is megjön, de ez csak hozzátesz az élményhez. Amilyen élvezetes városban Need for Speedet játszani a Civickel a konzolszerű kis váltókarral és a gombokkal teli sportkormánnyal, oly kevésbé van elemében az autópályán, ahol - a hatodik fokozat ellenére is - négyezer környékén hangoskodik a motor. Ha rendeltetésszerűen használjuk, városban tíz liter alatt nem nagyon ússzuk meg a fogyasztást, de ha kellő mennyiséget autózunk városon kívül is, akkor nyolc liter körüli átlaggal számolhatunk.
Az utastérről már korábban mindent megírtunk, amit meg kellett, az öt-, a négy- és a háromajtós változat tesztjében. Akárcsak a külsőnél, itt sem utal semmi arra, hogy az életpályája végét tapossa a Civic: az ergonómia példás, a műszerfal körbeöleli a vezetőt, minden kezelőszervet és funkciót egy pillanat alatt megtalálhatunk. Egyedül csak az zavart, hogy a vastag C oszlopok miatt hátra gyakorlatilag nem látni, a hátsó ablakon nincs törlőlapát, pedig ugyancsak szeret koszolódni, de ezzel nagyjából ki is merült a Civic hibalistája. Előbbi gondot enyhíti, hogy a ráncfelvarrás óta a tolatóradar az alapfelszereltség része.
A formája alapján akár lebeghetne is gurulás helyett
Az üvegtetőn, xenonlámpán és metálfényen kívül a Sport Edition kivitel gyakorlatilag az összes Civichez kitalált extrát megkapta a légkondicionálótól kezdve a fűthető ülésekig, így 5,7 milliós ára kifejezetten kedvezőnek mondható, ráadásul ebben már benne van a sportcsomag kétszázezer forintos felára is, amit szerintem kötelező megrendelni vagy belealkudni a vételárba, mert így néz ki igazán jól az ufó.
Ha minden igaz, a Civic jelenlegi generációja jövőre adja át a stafétabotot a kisebb és könnyebb utódjának, ezért addig élvezzük ezt a remek változó szelepvezérlésű és végletekig pörgethető szívómotort űrhajó testbe csomagolva, amíg lehet, hiszen megállíthatatlanul jönnek a kislökettérfogatú turbók, meg a hibridek, így ez a fajta élmény sajnos kihalófélben van. Őszintén irigylem azokat a fiatalokat, akik tíz év múlva majd ilyen Civicekben kergetik egymást, feltéve, ha addig marad még egy kis benzin elérhető áron, mert a kőolaj maradékának ilyen típusú autókban kell elégniük, ahol a helyváltoztatás ténye mellé élmény is jár.
Műszaki adatok |