Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

Az Ellenzéki Kerekasztal 1989. március 22-én, sok tekintetben az első "szabad" március 15-i ünneplések hatása alatt alakult meg formálisan is. Az EKA az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszékének szemináriumi helyiségében jött létre dr. Kónya Imre és felesége, dr. Kutrucz Katalin, a Büntetőjogi Tanszék adjunktusának szervezőmunkája révén. Az EKA-t megalakító nyolc szervezet a következő volt:

1. Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság;
2. Fiatalt Demokraták Szövetsége;
3. Független Kisgazdapárt;
4. Magyar Demokrata Fórum;
5. Magyar Néppárt;
6. Magyarországi Szociáldemokrata Párt;
7. Szabad Demokraták Szövetsége;
8. és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (megfigyelői státusban).

Később csatlakozott az EKA-hoz kilencedik résztvevőként a Kereszténydemokrata Néppárt.

A kilenctagú EKA szervezet 1989. március 22-étől működött és vett részt később a NEKA tárgyalásain és játszott azokon meghatározó szerepet 1989. szeptember 18-ig. Az EKA ugyan tartott még megbeszéléseket 1989 végén, sőt 1990 elején, de igazán meghatározó politikai szerepet március 22-étől szeptember 18-ig terjedő, mintegy 6 hónapos időszakban töltött be. A magyar társadalom történetében először jelent meg az állampárti politikai rendszer keretein belül egy plurális szerveződésű politikai szervezet, amely bejelentette igényét és határozott szándékát arra, hogy az akkor még hatalmon lévő állampárttal tárgyalásokat kíván folytatni és e tárgyalásokon egységes álláspontot fog képviselni. Az EKA célja az volt, hogy egységes álláspontot alakítson ki és képviseljen a többpártrendszerű demokráciába való átmenetről és az átmenet után kialakítandó alkotmányos berendezkedésről. Az EKA által megtárgyalásra javasolt témakörök a következők voltak:

• az alkotmány módosítása;
• a büntető törvénykönyv politikai bűncselekményekkel kapcsolatos részérének módosítása;
• a választójogi törvény előkészítése;
• a többpártrendszert előkészítő törvény elfogadása.

Megalakulását az EKA március 30-án kelt levelében hivatalosan is "bejelenti az MSZMP-nek". Az EKA megszerveződése láthatóan váratlanul érte az MSZMP vezetését, mert elég hosszú ideig nem adott választ. Az MSZMP vezetői külön-külön megbeszéléseket kívántak folytatni az EKA egyes szervezeteivel, ezek azonban nem vezettek eredményre.