Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

A láthatóan defenzívába szoruló és kapkodó pártállami vezetéshez 1989. április 19-én már gyakorlati javaslatokat tartalmazó dokumentumot juttattak el az EKA szervezetei, ezzel újabb lépést tettek az MSZMP-vel való tárgyalások megkezdése érdekében. A javaslat címe: Az Ellenzéki Kerekasztal javaslatai az MSZMP Központi Bizottsághoz a tárgyalásokról. A dokumentumban leszögezik, hogy az EKA készen áll az MSZMP-vel való érdemi politikai tárgyalásokra. Sérelmezik, hogy március 30-án az MSZMP KB-hoz eljuttatott levelükre választ nem kaptak. Szorgalmazzák a tárgyalások mielőbbi megkezdését. A tárgyalások előfeltételeként szabják, hogy azon a kerekasztalt alkotó valamennyi szervezet részt vegyen. A tárgyalások formájaként kétoldalú tárgyalási formát javasolnak az MSZMP delegációja, illetve az EKA delegációja között. A tárgyalás pontjait némileg kibővítve sorolja fel a dokumentum. Tárgyalni kívánnak az országgyűlési választások időpontjáról és ezen kívül hét témakörről:

• a pártok megalakulásáról és működéséről;
• a sajtó- és információs törvényről;
• a büntető törvénykönyv és a büntető eljárásjogi törvény módosításáról;
• a választójog újraszabályozásáról;
• a népszavazásról;
• a demokratikus átmenetet akadályozó rendelkezések hatályon kívül helyezéséről;
• és végül az erőszakos visszarendeződés elleni garanciák biztosításáról.

Felhívják az MSZMP vezetését, hogy fejezze ki tárgyalási szándékát, most már nem általánosságban, hanem konkrétan az EKA-val és az EKA szervezeteivel.

A tárgyalások előkészítése, az előkészítő megbeszélések végül is majdnem két hónapot vettek igénybe. A hét hétig tartó előkészítő megbeszéléseken az EKA részéről Tölgyessy Péter és Sólyom László vett részt, míg az MSZMP részéről Fejti György KB titkár és Pozsgay Imre. Az MSZMP Központi Bizottságának válasza május 8-án elfogadott határozatában jelenik meg, amelyben javasolja "politikai egyeztető fórum" létrehozását. Javasolja, hogy a tanácskozások megkezdése előtt a résztvevők nyilvánítsák ki, hogy tiszteletben tartják az alkotmányosság elveit, elismerik egymást egyenrangú tárgyalófélnek, a tanácskozás ideje alatt tartózkodnak minden olyan egyoldalú lépéstől, amely meghiúsítaná a tárgyalások eredményességét. Kívánatosnak tartják, hogy politikai megállapodások előzzék meg a törvényalkotást. A május 8-i KB határozatban már nem szerepel a tárgyalások feltételeként a szocialista társadalmi berendezkedés és fejlődés elfogadása.