Csermely Péter

Hálózatok sejtjeinkben és körülöttünk

IV. A gyenge kapcsolatok stabilizálják a hálózatokat

Előadásom első felében a hálózatok általános tulajdonságaiból ismertettem hármat, az egymásba ágyazottságot, a kisvilágságot és a skálafüggetlenséget. Az előadás második felében egy negyedik fogalmat fogok bevezetni: a gyenge kapcsoltságot. A hálózatok gyenge kapcsolatai fognak választ adni kezdő kérdésemre: Mit kell ahhoz tennünk, hogy világunk stabilabb, lakhatóbb, emberibb világ legyen?

A magyar kutatók a hálózatok leírásában élen járnak. A már említett Barabási Albert-László mellett mestere, Vicsek Tamás, a Mindentudás Egyeteme egy korábbi előadója is jelentőset alkotott ebben a témában. A magyar tudomány a hálózatok matematikai absztrakcióinak, a gráfoknak az elméletében is jelentős sikereket mondhat a magáénak. A véletlenszerűen összekötött gráfok viselkedését Erdős Pál és Rényi Alfréd írta le 1960-ban. Munkájukat Bollobás Béla folytatta nagy nemzetközi sikert és elismertséget vívva ki magának. A matematikai hálózatok, a gráfok kapcsolatai sokszor egyformák. A természetben előforduló hálózatok kapcsolataiban azonban erős kölcsönhatások és gyenge kapcsolatok egyaránt előfordulnak. A legtöbb hálózatban a kapcsolódás erőssége egy folyamatos skálán változik. Ha a gondolkodásban idáig jut az ember, jó néhány kérdés felmerül: Mikortól válik az erős kapcsolat gyengévé? Melyik a fontosabb: az erős kölcsönhatás vagy a gyenge kapcsolat?

11. ábra

a gyenge kapcsolatok stabilizálják a társadalmi hálózatokat.