Detrekői Ákos

A gömbtől a geoidig: A Föld és az űrkutatás

II. Az elméleti Földalakkal kapcsolatos elképzelések fejlődése

II. 1. A gömb

3. ábra

Pár évszázaddal később Püthagorasz (Kr.e. kb. 580-500) - elsősorban esztétikai megfontolásból - már gömb alakúnak tekintette a Földet. Ez az elképzelés Arisztotelész korában (Kr. e. 384-322) általánosan elfogadottá vált, s megfigyelésekkel támasztották alá.

Ha a Földet gömb alakúnak tekintjük, méretének meghatározásához elegendő egyetlen mennyiségnek, a gömb sugarának az ismerete. A Fölgömb sugarát elsőként Eratoszthenész (Kr. e. kb. 276-195) határozta meg. Eratoszthenész a sugár hosszát egy körcikkből számította ki.

4. ábra

A görögöket követően Kínában Nanküng Yüah és I-Hsing (725 körül), illetve az arab kalifátusban Al-Mamum (813-833) is megmérték a gömbnek tekintett Föld sugarát.

A középkorban a Föld alakjával kapcsolatos tudományos elképzelések háttérbe szorultak. A gömbnek mint elméleti Földalaknak a vizsgálata a 15-16. században folytatódott Európában. Ezeket a vizsgálatokat részben a földrajzi felfedezések, részben a tudomány általános fejlődése inspirálták.