Cégbotrányok és lassuló növekedés

Az amerikai számviteli botrányok és a lassú gazdasági növekedés éve volt 2002 a világgazdaságban, míg itthon a kedvezményes lakáshitelek, az IBM-gyárbezárás és a növekvő egyensúlytalanság miatt marad emlékezetes az idei év.

A magyar gazdaság 2002-ben negyedévről negyedévre gyorsabban bővült, de a növekedés üteme rendre elmaradt a 2001-estől. Az első negyedévben 2,9, a másodikban 3,1, a harmadikban 3,5 százalékkal nőtt a GDP éves összevetésben, és az év egészében várhatóan 3,2 százalékkal bővül a gazdaság. Ez a tavalyi 3,8 százalékos növekedéshez képest gyengébb teljesítmény, és elmarad a tervezett 4 százalékos növekedéstől is, de a valutaunió jelképes, 0,25-0,5 százalékos bővüléséhez képest jelentősnek mondható.

A növekedés motorja idén elsősorban a belföldi fogyasztás volt: a reálbérek a választási évnek köszönhetően eddig nem látott mértékben - az év első tíz hónapjában 13 százalékkal - emelkedtek, és a statisztikai adatok szerint a lakosság többletjövedelmét el is költötte.

A meglóduló belföldi kereslet miatt nőtt az import, és mivel az ipar termelése és a kivitel a korábbinál jóval alacsonyabb mértékben bővült, romlott a külkereskedelmi mérleg egyenlege. A pénzmozgásokat követő folyó fizetési mérleg hiánya részben a kedvezőtlenebb áruforgalmi adatok, részben az idegenforgalom idei gyenge teljesítménye, részben pedig a tavalyinál alacsonyabb külföldi működőtőke-beáramlás miatt a tavalyinál jóval nagyobb hiánnyal zár. A folyó mérleg az év első tíz hónapját 2,7 milliárd eurós deficittel zárta, és kutatói vélemények szerint az év végére a hiány elérheti a 3,3 milliárd eurót a 2001-es 1,2 milliárd eurós deficit után.

Az egyensúlytalanság az idei államháztartási hiányon még inkább látszik: a deficit az év végére 1540 milliárd forint lesz, ami a GDP 9 százaléka. László Csaba pénzügyminiszter közlése szerint az uniós normák alapján számított hiány 5,7 százalékos, ami számos - elsősorban autópálya-építéssel és a Magyar Fejlesztési Bank konszolidációjával kapcsolatos - egyszeri kiadás miatt nő 9 százalékosra. 2001-ben a magyar szabványok szerinti deficit 3,3 százalékos volt, bár ebben az adatban számos tavalyi tétel - a számviteli normák közötti különbség miatt - nem szerepel.

Az infláció idén a jegybank inflációs célszámot követő monetáris politikája miatt jelentősen csökkent: januárban még 6,6 százalékos volt a pénzromlás éves üteme, ami szeptemberre - kisebb ingadozásokkal - 4,6 százalékosra mérséklődött, így az év egészében a jegybank 5,5 százalékos inflációs célszámánál alacsonyabb lesz. Az infláció leszorításában nagy szerepet játszott a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi összehasonlításban rendkívül magas kamatszintje, ami a forint jelentős erősödéséhez vezetett.

Az év utolsó néhány hetében éppen a kamatszint és a forint erősödése került a gazdaságpolitikai viták központjába. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara néhány kormánypárti politikussal együtt úgy vélte, hogy a magas kamatszint miatt megerősödött forint tűrhetetlen mértékben rontja az exportáló cégek versenyképességét és jövedelmezőségét. A szervezetek ezért radikális, 200 bázispontos kamatcsökkentésre szólították fel a jegybankot, sőt a gyáriparosok Járai Zsigmond MNB-elnök lemondását követelték. Járai ellenállt a nyomásnak, és közölte: a magyar cégek versenyképessége mindössze 30 százalékban romlott az erős forint miatt, a maradékért a túlzott bérkiáramlás tehető felelőssé. A jegybankelnök szerint az infláció csökkenése a legfontosabb a magyar gazdaság jövője szempontjából, és az alapkamat akkor csökkenhet, ha a kormány az ígért szintre szorítja le az államháztartás hiányát, és a bérek teljesítményarányosan emelkednek. A vita közben, decemberben a jegybank ugyan 50 bázisponttal, 8,5 százalékosra csökkentette irányadó kamatát, de a forint a lépés után gyengülés helyett erősödött, és egy euróért mindössze 235 forintot adtak a bankközi devizapiacon.

Középtávon biztató, hogy a kormány és a jegybank többször deklaráltan egyetért a 2003-as makrogazdasági pálya főbb számaival: mind a kabinet, mind pedig a Magyar Nemzeti Bank 4,5 százalékos GDP-bővülésre, 4,5 százalékos inflációra és 4,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányra számít jövőre.