Tovább drágulhatnak a frankalapú hitelek

Az alapkamat 0,25 százalékpontos emeléséről döntött csütörtökön a svájci jegybank. Így a 3 hónapos svájci frank libor-kamat 1 százalékpontos szélességű célsávjának közepe 1,50 százalékról 1,75 százalkra nőtt. A lépés tovább növelheti a svájcifrank-alapú hitelek törlesztőrészleteit. A terhek növekedése azonban bankonként és hitelenként eltérő lehet.

A kamatszint emelkedése az árfolyamváltozáshoz hasonló arányban növeli a hitel törlesztőrészleteit - derül ki a Magyar Nemzeti Bank által készített tájékoztatóból. Egy 6 százalékos kamat és 15 éves futamidő mellett folyósított svájcifrank-alapú hitel esetén például 1,5 százalékpontos kamatemelkedés 9,3 százalékkal, 3 százalékpontos kamatemelkedés pedig 19,1 százalékkal növeli a törlesztőrészlet nagyságát.

Fokozottan érvényesül a kamatemelkedés hiteldrágító hatása, ha az a deviza árfolyamának növekedésével jár együtt. A svájci frank jegybanki középárfolyama az utóbbi évben 9,8 százalékkal nőtt. A kurzus ugyanis tavaly szeptember 12-én 158,47, idén szeptember 12-én viszont már 174,00 forint volt. Az említett hitel törlesztőrészlete a 10 százalékos forintgyengüléssel együtt 1,5 százalékpontos kamatemelkedés esetén 20,3 százalékkal; 3 százalékpontos kamatemelkedés esetén 31,0 százalékkal nő.

A várható kamatemelés jelentősségét mutatja, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete adatai szerint 2006. I: félévének végén a háztartások bankkölcsöneinek 42,9 százaléka, a vállalkozásokénak pedig 47,4 százaléka devizahitel volt. Ezek túlnyomó többsége svájci frank, kisebb része euró alapú volt. A bankok teljes hitelállományának pedig 43,7 százlékát tették ki a devizahitelek. Két évvel korábban, 2003 végén ezek az arányok még nem haladták meg a háztartásoknál a 4, a vállalkozásoknál pedig a 41 százalékot.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a háztartások lakáshiteleinek állománya március végén elérte a 2366,5 milliárd forintot. Ezen belül a devizaalapú kölcsönök aránya 29,1 százalékra emelkedett. A fogyasztási hiteleken belül 56 százalékot tett ki a devizaalapúak aránya, az egyéb kölcsönöknél pedig több mint egyharmadnyi súlyt képviseltek. A jegybanki adatokból az is kiolvasható, hogy az utóbbi hónapokban gyakorlatilag csak a devizaalapú hitelek állománya nőtt, mert az újonnan kihelyezett forintkölcsönök állományát a korábbi kihelyezések törlesztései lényegében ellensúlyozták.

A kamatemelkedés ugyan minden bank számára egyaránt drágábbá teszi a devizaforrásokat, ám bankonként és hitelenként eltérhet a törlesztőrészlet emelkedésének ideje és nagysága. A bankok ugyanis üzletpolitikájuktól és terjeszkedési terveiktől teszik függővé, hogy mennyit vállalnak magukra és mennyit terhelnek ügyfeleikre ilyen esetekben. A bankok a kisebb piaci kilengések következményeit magukra szokták vállalni, a hosszú távú trendekét viszont nem.

A devizahiteleknél alkalmazott technikák alapján elképzelhető, hogy több pénzintézet ügyfeleinek már a következő hónapban nagyobb törlesztést kell fizetniük devizahiteleik után, máshol viszont csak hónapok múlva lesz érezhető az utóbbi napok forintgyengülésének kedvezőtlen hatása. Akad olyan bank is, amely várhatóan több évre "elporlasztva" teszi szinte észrevehetetlenné a tehernövekedést.