Tovább drágulhatnak a frankalapú hitelek

Az alapkamat 0,25 százalékpontos emeléséről döntött csütörtökön a svájci jegybank. Így a 3 hónapos svájci frank libor-kamat 1 százalékpontos szélességű célsávjának közepe 1,50 százalékról 1,75 százalkra nőtt. A lépés tovább növelheti a svájcifrank-alapú hitelek törlesztőrészleteit. A terhek növekedése azonban bankonként és hitelenként eltérő lehet.

A forint gyengülése nem riasztotta el az embereket a devizahitelektől

A devizahitelek nem csak az ügyfelek, de a bankok és az egész pénzügyi rendszer számára is nagyon kockázatosak - mondta az [origo]-nak Király Júlia, a Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgatója. Szerinte a forint vártnál nagyobb gyengülése vagy a kamatszint vártnál nagyobb emelkedése esetén nem csak az fordulhat elő, hogy a hitelfelvevő fizetésképtelenné válik, de a bankokat is veszteség éri, ha a tervezettnél több ügyfél nem tudja törleszteni a hitelt. A bankokat ért veszteség pedig egy bizonyos mérték felett az egész pénzügyi rendszer stabilitását veszélyezteti.

Losoncz Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetője viszont úgy gondolja, hogy a bankok számára nem kockázatos a devizahitelek nyújtása. Azok ugyanis vagy ugyanolyan devizában szerzik be hiteleikhez a forrásaikat, mint amilyen devizában nyújtják azokat; vagy ha erre nincs módjuk, akkor más pénzügyi műveletekkel fedezik kockázataikat. Az ügyfelek fizetésképtelenné válásának esélyeit pedig szerinte a bankok képesek mérni és kezelni.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete több alkalommal is felhívta a figyelmet a devizahitelek kockázataira. Gyakran hangsúlyozták, hogy amíg a forintban nyilvántartott hitelek költségeit viszonylag jól jelzi a teljes hiteldíj-mutató, addig az semmit nem árul el egy devizában nyilvántartott hitel árfolyamkockázatáról.

A Magyar Bankszövetség egy tavalyi tanulmánya szerint viszont nem kell jelentős árfolyamkockázattól tartani a devizahiteleknél. Akkori számításaik szerint ugyanis a devizahitelek kamatai annyival alacsonyabbak, hogy az euró árfolyamának 275 forint közelébe kell emelkednie, hogy azok törlesztőrészletei túlszárnyalják az ugyanakkorra összegre szóló, forintalapú hitelékét. Akkor azt hangoztatták, hogy az euró árfolyama két éven belül meg sem közelíti a 270-275 forintos szintet, hosszabb távon pedig a forint felértékelődésével kell számolni A valóság azonban jócskán rácáfolt a bankárok tavaly év végi előrejelzésére.

A forint árfolyamának az utóbbi évben történt 10 százalékot megközelítő gyengülése ellenére nem szűnt meg devizahitelek előnye a forint alapúakéhoz képest- állítja Csillik Péter a Magyar Bankszövetség vezető közgazdásza. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint ugyanis tavaly az év minden hónapjában 11,5 százalékalacsonyabb volt a devizaalapú fogyasztási hitelek átlagkamata a forint alapúakéhoz képest. Így az akkor felvett devizahitelek költségei kisebb mértékben emelkedtek a forint gyengülése miatt, mint amennyivel alacsonyabbak voltak a törlesztés kezdetekor.

Lengyelországban maguk a bankok kezdeményezték a devizahitelek betiltását

A jegybank adataiból az is kiderül, hogy az idei év júliusában 9,48 százalékkal volt alacsonyabb a deviza alapú fogyasztási hitelek átlagkamata a forint alapúakénál. Így csak további 10 százalékot megközelítő forintgyengülés tudná megszüntetni a mostanában felvett devizahitelek előnyét a forint alapúakéhoz képest. A bankszövetség várakozásai szerint az euró árfolyam a jövő év végéig 275 forint alatt marad. Csillik Péter pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a konverganciaprogram 2007-től 2009-ig minden évre az euró 272,5 forintos árfolyamával számol, miközben egyetlen sem minősítette a programot túlzottan optimistának.

Lengyelországban maguk a bankok kérték az ottani felügyeletet, hogy korlátozza vagy tiltsa meg a devizahitelek nyújtását. A devizahitelek betiltását kezdeményező lengyel nagybankok arra hivatkoztak: ügyfeleiket szeretnék megvédeni a korlátozással attól, hogy azok egy jelentős árfolyamváltozás esetén fizetésképtelenné váljanak. A kisebb, tőkeszegényebb bankok viszont úgy vélekedtek, hogy a vezető bankok így akarják őket kiszorítani a piacról.

Jan Krzysztof Bielecki, az egyik legnagyobb lengyel pénzintézet, a Bank Pekao igazgatója azt hangoztatta a Gazeta Wyborcza című lapban, hogy csak abban a valutában szabad eladósodni, amelyben az ember a fizetését kapja. Ennek jegyében több bank is megtagadta, hogy valutahitelt nyújtson. Attól tartottak, hogy a zloty árfolyamesése következtében ügyfeleik tömegesen válnának fizetésképtelenné, és a bankok hiába kapnák meg a kölcsön fedezetéül szolgáló lakásokat, mert tömeges árverések esetén azok is értéktelenné válnának.