Mik azok az értékpapírszámlák és hogyan kereskedjünk velük?

"Mire jó, ha a vagyon a bankban ül? Igencsak ostoba ötlet ilyesmire kárhoztatni a pénzünket."                                                                                         /Ted Turner/

Forrás: freepik

A legtöbb ember sajnos a befektetését párnacihában vagy bankszámlán tartja - így azonban sajnos a vagyonukat előbb vagy utóbb felemésztik a működési költségek és az infláció.

A pénznek sokkal jobb helye is van annál, mint hogy a bankszámlánkon pihenjen: részvényeket, kötvényeket vásárolhatunk, amelyek a kamatos kamat segítségével hozamot termelhetnek számunkra.

Azonban, ha ez ennyire egyszerű lenne, mindenki rohanna az első bankba értékpapírszámlát nyitni.

És valóban: a befektetések világa időt, energiát és pénzt igényel; azonban ha megértjük a működését, akkor jelentős hozamokat termelhet. De ne rohanjuk ennyire előre: először is értsük meg magát az értékpapírszámla működését, illetve az értékpapírokat.

Forrás: freepik

Mi is az az értékpapírszámla?

Az értékpapírszámla tulajdonképpen hasonló elven működik, mint a bankszámla - azonban nem pénzt, hanem értékpapírt tárolunk rajta.

Épp ezért az indítása is rendkívül egyszerű, beséltálhatunk bármelyik bankba és, alig negyed óra alatt máris értékpapírszámla tulajdonosok leszünk.

E felett ugyanúgy rendelkezhetünk, mint a saját bankszámlánk felett: vagyis nincs fix lejárata (futamideje), addig és akkora összegű értékpapírt tárolhatunk rajta, ameddig és amennyit csak szeretnénk.

Miután megnyitottuk az értékpapírszámlát, már nem kell többé a bankba járni ahhoz, hogy elintézzük az ügyeinket. Ugyanis - a netbankhoz hasonlóan - otthonról is kényelmesen tudjuk irányítani az ügyleteinket, vagyis ebben az esetben értékpapírokat vásárolhatunk.

De mik is azok az értékpapírok?

Közgazdasági értelemben alapvetően 3, fő típust különböztetünk meg:

1. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Ilyenek például a kötvények, a kincstárjegyek, az állampapírok.
2. Részesedési jogot megtestesítő értékpapírok, például a részvények, a befektetési jegyek, vagy a részvényeket tartalmazó befektetési alapok.
3. Áruval kapcsolatos jogokat megtestesítő értékpapírok, például a zálogjegyek.

Térjünk ki egy picit röviden a legnépszerűbb befektetési lehetőségekre.

Amikor részvényeket vásárolunk, tulajdonképpen "tulajdonosok" leszünk az adott cégben, vagyis tulajdonrészt kapunk. A névre szóló részvények nem forognak tőzsdén, és nem átruházhatók, míg a bemutatásra szólók átruházhatók és tőzsdén is jegyezhetők (amennyiben megfelelnek bizonyos feltételeknek).

A kötvények (ide tartoznak az állampapírok is) vásárlásával tulajdonképpen kölcsönt nyújtunk a kibocsátónak, amit a futamidő végével visszakapunk tőle - annak kamatával együtt.

A befektetési alapokat ún. alapkezelők menedzselik, akik egy-egy alap részeként különböző részvényeket, kötvényeket vásárolnak, és diverzifikálják azokat. A diverzifikáció azt jelenti, hogy több értékpapírba fektetünk. A szakértők szerint egy nagyságrendileg 20-30 értékpapírból álló portfólió már jól diverzifikáltnak számít.

A tulajdonrészek ebben az esetben attól függnek, hogy mekkora szeletet hasítottunk ki a tortából, vagyis mennyi a részesedésünk aránya.

Amennyiben saját magunk kívánjuk befektetni a pénzünket, és diverzifikálni a portfóliónkat, úgy csak ezt a 20-30 féle értékpapírt látjuk át. Azonban az alapkezelő cégek akár 3-400 értékpapírt is képesek áttekinteni, ezzel sok időt és pénzt megspórolva.

Forrás: freepik

A fenti felsorolásban nem említettük az ún. ETF-eket, azaz Exchange Traded Fund-okat. Ezek hasonlóak az előbb említett befektetési alapokhoz, azzal a különbséggel, hogy tőzsdén is kereskednek velük, így brókercégeken át tudjuk megvásárolni őket.

Most, hogy az alapfogalmakat tisztáztuk, nézzük meg, hogy tulajdonképpen miért éri meg értékpapírokba fektetni.

Miért “éri meg” értékpapírokba fektetni a pénzünket?

“A világ legnagyobb matematikai felfedezése a kamatos kamat.”

/Albert Einstein/

Ahhoz, hogy megértsük miért is éri meg értékpapírokba fektetni, meg kell ismernünk a kamatos kamat fogalmát.

A kamatos kamat lényege, hogy nem csak a befektetett pénzünk, hanem annak kamata is kamatozik. Ehhez az kell, hogy az alaptőkére kapott kamatot ne vegyük ki az első év végén, hanem szintén befektessük.

De mutatunk is egy rövid példát, hogy jobban érthető legyen.

Tegyünk be a bankba 500.000 forintot, 8%-os kamattal.

Az első év végén 500.000x1,08=540.000 forint lesz a számlánkon. Ha ezt a 40.000 forintot "békén hagyjuk" vagyis nem vesszük ki, hanem bent hagyjuk további egy évre, akkor a második év végén 540.000x1,08=583.200 forint lesz a számlánkon. Tíz év múlva pedig 500.000x1,08¹⁰, azaz 1.165.000 forintunk lesz.

A 8%-os kamat egyébként teljesen reális, a részvényeket tekintve az elmúlt évtizedekben realista hozzáállással, átlagosan nagyjából ekkora hozamot lehetett elérni.

De miért is tettük idézőjelbe azt, hogy “megéri”? Mert egyáltalán nem biztos, hogy jó helyre fektetjük be a pénzünket. Lehetséges, hogy az általunk vásárolt részvényt kibocsátó cég például becsődöl, így pedig a megtakarításunk teljes mértékben elúszik.

Erre jó védekezési módszer a fent említett diverzifikáció, tehát nem szabad csupán egyetlen cégbe fektetni. Ekkor ugyanis ezt a “negatív hozamot” a többi, pozitív hozam ellensúlyozni fogja.

Ezenkívül a legjobb védekezés az ilyen eshetőségek ellen az idő. Egyrészt a türelem, másrész pedig a kutatásra szánt idő.

Hogyan kereskedjünk ezekkel az értékpapírokkal? Milyen szempontokat érdemes szem előtt tartani?

“Egy befektető önfegyelem nélkül nem befektető, csupán szerencsejátékos.”

/Ryan Holiday/

Nem titok, hogy egy jó befektetéssel kiemelkedő, akár 10-12%-os hozamot is elérhetünk éves szinten. Szintén nem titok az sem, hogy a befektetések tekintetében a türelem a legfőbb erény. Nem szabad egy-egy negatív év után egyből ész nélkül eladni például a részvényeinket, hiszen könnyen lehet, hogy a pozitív hozam akkora mértékű lesz, ami már kiegyenlíti ezt a mélyrepülést.

De hogyan tudhatjuk meg, hogy melyik a “jó” és melyik a “rossz” befektetés?

Nos, a rövid válasz az, hogy nem tudhatjuk. Senki sem jós, bármikor történhet bármi. Ha ez nem így lenne, valószínűleg mindenki rohanna a brókerekhez és az egész világ milliomos lenne. Azonban kellő kutatással, pénzügyi érdeklődéssel a negatív események bekövetkeztét minimálisra csökkenthetjük.

Jó példa erre Warren Buffet, aki hosszú hónapokat tölt egy-egy cég elemzésével, mielőtt befektetne.

Forrás: freepik

De mit is jelent ez a kutatás?

Át kell látni, és értelmezni kell azon cégek pénzügyi mérlegét, amelynek a részvényét meg kívánjuk vásárolni - ehhez pedig nem árt, ha értünk a könyveléshez. Ezen kívül a cég működését is ismernünk kell, valamint érdemes tisztában lennünk az adott iparággal, szektorral, ahová befektetni kívánjuk a pénzünket.

Tehát, mielőtt megvásárolnánk valamit, tegyük fel magunknak az alábbi kérdéseket:

• Ha volt válsága (például a dízel botrány a Volkswagennél), milyen válságkezelése volt az adott cégnek?
• Mekkora pénzügyi tartalékkal rendelkezik az adott cég?
• Milyen a vállalat üzletpolitikája?
• A kibocsátott részvény árfolyama jelenleg felül- vagy alulértékelt? (A kezdetekben például Warren Buffet kifejezetten olyan cégek részvényeit vásárolta, amelyek alulértékeltek voltak - így szerezte meg a vagyonát.)
• Mennyire adósodott el a cég?
• Milyen hitelt vett fel a vállalat, ha felvett?

Jól látható, hogy rengeteg időt és kutatást igényel a befektetés, azonban ez mindenképp szükséges - máskülönben ez olyan, mint egy szimpla szerencsejáték.

Összegzés, végső gondolatok

A saját kezelésű értékpapírok kvázi korlátlan szabadságot adnak, hiszen bármibe fektethetjük pénzünket és pont ezért, rengeteg lehetőség rejlik bennük. Azonban megfelelő pénzügyi érdeklődés nélkül, és időhiányban szenvedőknek nem ajánlott, hiszen rengeteg utánajárást, kutatómunkát igényel.

Amennyiben ez nincs meg bennünk, úgy érdemes biztonságosabb megoldásokat választani. Kezdő befektetőként például a befektetési alapok, ETF-ek jelenthetnek jobb opciót, illetve ha állami garanciát szeretnénk a befektetett pénzünkre, akkor az Államkincstárnál indított kizárólag állampapírt tartalmazó számla lehet (például MÁP plusz) a jó választás.

Amennyiben még szívesen olvasna a témában, a saját kezelésű értékpapírszámlákról egy részletes cikket talál az Investopedia weboldalán.