Örökre megváltozik az internet, ez mindenkire óriási hatással lesz

Miközben a világ egyre izgatottabban figyeli a kriptovaluták térnyerését, és olyan új fogalmakkal ismerkedik, mint az NFT-k vagy a metaverzum, egy egészen új internet is elkezdett formálódni a háttérben. Egyes innovátorok ugyanis úgy látják, hogy a jelenleg használt internet rendszerszinten szorul átalakításra. Ez pedig a fennálló pénzügyi rendszerre is jelentős hatással lehet. Utánajártunk, mi is az alapja a Web 3.0, vagyis az új internet ötletének.

„Kevesebb bizalom, több igazság"

Mivel a Web 3.0 egy gyűjtőfogalom, ezért nem is lehet igazán meghatározni a születése pillanatát vagy a megalkotóját. Gavin Wood, az Ethereum egyik társalapítója azonban egy megkerülhetetlen szereplő, már csak azért is, mert tőle származik a fogalom, még 2014-ből, és ő írta az egyik első összefoglaló munkát a koncepcióról.

Egy interjúban Wood úgy nyilatkozott, hogy

a Web 3.0 egyik jelmondata az lehetne, hogy „kevesebb bizalom, több igazság".

Ez azt jelenti, hogy ha az internet, ahogy ma ismerjük, centralizált és átláthatatlanul működő szereplők irányítása alatt áll, akkor a felhasználó csupán azt teheti, hogy megbízik abban, amit ezek a cégek állítanak. Ha például a WhatsApp chatprogram azt állítja, hogy az alkalmazásával elküldött üzenetek titkosítottak, akkor ezt vagy elhiszi a felhasználó, vagy nem. Nem lehet látni a mögöttes kódot, a mögöttes szolgáltatás működését vagy azt a rendszert, amelyen alapul.

A személyes adatok védelme a Web 3.0 egyik alapja Forrás: shutterstock.com

Maga Wood egyébként a Polkadot nevű nyílt forráskódú blokklánc platform alapítója is, melynek célja épp az, hogy egyetlen hálózatban kapcsoljon össze több, specializált blokkláncot. Vagyis a Polkadot ennyiben kiváló példa a Web 3.0 ambíciójára, egy hatalmas, decentralizált láncokból összeálló hálózat megalkotásának vágyára.

A Web 3.0-ban nincs szükség „kapuőr" szereplőkre, akik a középpontból kontrollálják a platformokat és az információk áramlását.

A cél tehát az, hogy a felhasználók visszanyerjék a tulajdonjogot az adataik felett, és maguk is aktív fejlesztői legyenek az új internetnek.

Minderre pedig világosan kimutatható igény van. Az Andreessen Horowitz kockázati tőkebefektető cég nemrég közölt kutatása szerint az amerikai válaszadók 93 százaléka gondolta azt, hogy a Web 3.0. fejlesztései nagyobb kontrollt biztosítanak a felhasználóknak a saját adataik fölött, és biztonságosabbá teszik az internetet.

Az új internet kapujában

A Web 3.0 mögötti elképzelést jól illusztrálják az internetes böngészők jelenlegi problémái. Egy átlagos felhasználó számára teljesen átláthatatlan, hogy az olyan óriások, mint a Google vagy a Microsoft miként kezelik az adatait, amikor a hétköznapokban interneteznek. Ráadásul az egyes weboldalak lehetővé teszik az adatgyűjtést sütik és más eszközök segítségével, a felhasználói adatok pedig általában a hirdetőknél kötnek ki, akik így célzott reklámokat tudnak megjeleníteni.

Ez az adatkezelés és profilozás ma már annyira professzionális, hogy a felhasználó időnként úgy érezheti, a reklámok előbb tudják, hogy mire vágyik, mint ő maga.

Van azonban olyan böngésző, amely épp azért születetett, hogy ezt kiküszöbölje. A 2015-ben alapított, ingyenes Brave nemcsak automatikusan blokkolja a hirdetéseket és a követő, adatgyűjtő programokat, de még üzleti lehetőséget is kínál a felhasználóinak, ha azok hajlandóak önszántukból reklámokat nézni. A Brave saját kriptovalutája a Basic Attention Token (BAT), amelyet jutalmul kaphat a felhasználó azért, hogy engedélyezi a reklámok megjelenítését. Ráadásul a felhasználó még támogathatja is a kedvenc weboldalait azzal, hogy BAT-ot adományoz nekik. Ma már olyan nagy kiadók fogadnak el BAT-ot, mint a The Washington Post vagy a The Guardian.

A cél egy olyan internet megalkotása lenne, amely ellenáll a cenzúrának és a központi irányításnak Forrás: shutterstock.com

Egy másik izgalmas, és tipikusan Web 3.0 projekt a Protocol Labs által fejlesztett InterPlanetary File System (IPFS) szolgáltatás. Ez lényegében egy olyan hálózat, amelyen az információk nem egyetlen helyen összpontosulnak, hanem elosztva az összes aktív felhasználó között. Ez azt jelenti, hogy például egy weboldalon található információk apró darabokban vannak szétszórva a felhasználók készülékein,

vagyis semmilyen központi szerv nem lesz képes blokkolni vagy letiltani az oldalt.

Amíg tehát van legalább egy olyan számítógép, amely a világon valahol otthont ad az információknak, akkor azok elérhetők lesznek azok számára, akik tudják a megfelelő linket az oldalhoz. A Brave és az Opera már ma is támogatják az IPFS böngészést.

Lapozzon, a cikk a befejező oldalon folytatódik!