Jaksity György

Az új pénzügyi világrend létrejötte

A II. világháború 1939-es kitörésekor a világ főbb gazdaságai kilábaltak a nagy gazdasági válságból, évek óta tartó és általában stabil fellendülés jellemezte működésüket. A világháború jelentősen megnövelte a hadviselő felek eladósodottságát, ugyanakkor ez az első világháborúhoz képest alacsonyabb kamatlábak mellett valósult meg, és ezért a kormányok hitelfelvevő képessége is nagyobb volt. A háború másik, korábban már szintén tapasztalt következménye az infláció felerősödése és esetenként teljes elszabadulása volt. Németország a háború végéig tudta elodázni az inflációs robbanást. Elsősorban azért, mert az elfoglalt területeken jelentős belső adóbevételekre és erőforrásokra tett szert, másrészt pedig befagyasztotta az árakat. A háború végére azonban az árakat nem lehetett már féken tartani, és 1945-1948 között hiperinfláció alakult ki, a pénzbe vetett bizalom és a pénz fizetőeszköz-funkciója teljesen megszűnt.

A második világháború utáni helyzet

A háború egyik legfontosabb eredménye a pénzügyi fejlődés szempontjából, az amerikai New Hampshire-ben található Bretton Woodsban tartott konferenciáról elnevezett megállapodás volt 1944-ben. Ez a megállapodás teremtettte meg a világ pénzügyi rendszerének modern keretét rögzített árfolyamokkal, átváltható devizákkal, és mindezt a szabadkereskedelem talaján. Ekkor jött létre a Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund - IMF), a Világbank (International Bank for Reconstruction and Development - IBRD). A a résztvevők szándéka szerint egy a szabadkereskedelmet támogató világszervezet is létrejöhetett volna, ám az erről szóló törvényt az amerikai kongresszus nem ratifikálta. Ehelyett az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Megállapodás született meg (General Agreement on Tariffs and Trade, GATT), amely a szabadkereskedelmet, a vámok szintjének lebontását és a nem vámjellegű kereskedelmi korlátok megszüntetését tűzte ki célul.

A Bretton Woods-i megállapodás által létrehozott szervezetek 1947-ben kezdték meg tényleges tevékenységüket. Ebben az évben indult el a Marshall-terv, amely jelentős amerikai támogatással az európai gazdaságok helyreállítását és a gazdasági növekedés elősegítését célozta meg. Az európai gazdaságok fellendítésére, a Marhall-segély elosztására és a multilaterális fizetések elősegítésére jött létre 1948-ban az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (Organisation for European Economic Co-operation- OEEC). Ezt követte először az Európai Fizetési Unió, amelyet multilaterális fizetési elszámolásokra hoztak létre, majd 1950-ben a mai Európai Unió kezdeménye, az Európai Szén- és Acélközösség.

Az Európai Gazdasági Közösség 1957-ben a Római Szerződéssel jött létre. Egyidejűleg megalapult az Európai Beruházási Bank (European Investment Bank - EIB). A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development - OECD) 1961-ben alakult meg, és nagy szerepet kap a nemzetközi gazdasági kapcsolatok és szabályozás nemzetek feletti koordinációjában, ellenőrzésében, illetve irányelvek kidolgozásában. Az USA 1893 óta először 1968-ban fizetési mérleg-deficitet halmozott fel. A Bretton Woods rendszer 1971-ben szétesett, mivel a csökkenő amerikai aranykészletek és a dollár iránti megnövekedett nemzetközi igény nem tették lehetővé a dollár fixáras aranyra válthatóságát. A rendszer alapvető problémája azon az ellentmondáson alapult, hogy a dollár mint nemzetközileg elfogadott tartalékvaluta és fizetőeszköz szükségképpen együtt járt az amerikai fizetési mérleghiánnyal. Ez aláásta a dollár stabilitásába vetett nemzetközi bizalmat, aminek egyetlen kézzelfogható alapja az aranyra válthatóság maradt, amit az USA egyre kevésbé tudott vállalni az aranykészletek folyamatos csökkenése miatt.

Az olajválság és stagfláció évtizede

Az olaj árának megnégyszereződésével 1974-ben kitört az olajválság, amely jelentős jövedelem-redisztribúciót jelentett a világ olajimportőreitől az olajexportőrök felé, de különösen az OPEC irányába, ahol a fogyasztás hagyományosan alacsony és a megtakarítási ráta magas, ugyanakkor a pénzügyi rendszer fejletlen, nem utolsósorban azért, mert az arab országokban nagyon erős Korán hatása. Az olajválság eredményeként visszaesett a világkereskedelem, világgazdasági válság alakul ki, ami különösen a fejlődő országokat sújtotta. A fejlett országokban ugyanakkor nagymértékű pénzügyi és bankkrízisek alakultak ki. Anglia az olajválság előtt esett át egy hitelezési válságon, és csak az ún. mentőcsónak-akció mentett meg mintegy harminc másodlagos hitelintézetet a fizetésképtelenségtől. Ezt követően az infláció 25 százalékra emelkedése miatt a gazdaságpolitika letért az évtizedek óta adoptált keynesiánus útról és áttér a monetarizmusra. A második olajsokk idején 1978 és 1980 között az OPEC az olaj árát megduplázta, ami mély válságba döntötte az iparosodott országokat, megemelte a kamatszínvonalat, és nagymértékben hozzájárult azokhoz az adósságválságokhoz, melyek a következő két évtizedben a fejlődő országokat sújtja.

Pénzügyi innováció, fellendülés és pénzügyi válságok a 80-as években

5. ábra

Kevésbé a külföldi és sokkal inkább a hazai kereslet hajtotta fel az árakat Angliában, ahol a jogszabályok is házépítésre ösztönöztek, mivel levonhatóvá vált a jelzáloghitelek kamata a személyi jövedelemadóból. Az angol lakásépítési boom 1988-1990 között zajlott, majd látványos árcsökkenéssel ért véget, és azt a furcsa helyzetet idézte elő, hogy az összes lakáshitel-állomány meghaladta az általa finanszírozott ingatlanok értékét, vagyis a háztartások ingatlanbefektetésének értéke negatívvá vált.