Jaksity György

Az európai pénzügyi integráció fejlődése és a kelet-európai gazdasági átalakulás

A 80-as évek egyik legfontosabb folyamata az európai integráció előrelépése volt. Az Európai Gazdasági Közösség tagállamai 1985-ben arról állapodtak meg, hogy 1992-ig kialakítják az egységes európai piacot (Single European Act), amelyen sem a munkaerő, sem a tőke, sem az árujavak mozgását nem korlátozzák. A Maastrichti Megállapodás 1992-ben jött létre, és lefektette az egységes európai pénz kialakulásának feltételeit, illetve a tagországok által betartandó kritériumokat. Ugyanebben az évben a font kilépett az Európai Árfolyam Mechanizmusból, amiben nagy szerepet játszott, hogy Soros György alapjai a font ellen spekuláltak. Ez az akkorra már közel három évtizede fantasztikusan eredményesen működő Sorost a közfigyelem tárgyává tette. Emiatt 1993-ban átszervezik az ERM-t, és eldöntik, hogy a létrehozandó Európai Központi Bank székhelye Frankfurtban lesz.

A kelet-európai átalakulás, az egységes Európa kialakulása és a világgazdasági konjunktúra ellenére szaporodni kezdtek a válságjelenségek a pénzügyi szektorban. A világ addigi legnagyobb bankcsődje és csalássorozata, a BCCI-ügy 1991-ben derült ki. A kilencvenes évek magával hozta a japán gazdaság lelassulását, majd recesszióját, és szaporodtak a japán pénzintézetek problémái is. A világ legnagyobb bankja, a Sumitomo Bank mintegy fél évszázad után először, 1994-ben bejelenti, hogy veszteséges. Ugyanebben az évben a Nippon Trust Bankot a Mitsubishi Bank menti meg a csődtől. Az 1995-ös kobei földrengés tovább mélyíti a gazdasági és pénzügyi válságot. Ráadásul áttételesen, egy Nick Leeson nevű felelőtlenül eljáró határidős kereskedő pozícióinak köszönhetően csődbe kerül az angol királynő bankja, a Barings is, amit az ING csoport vesz át végül. Hasonló incidens több mint egymilliárd dollár veszteséget okoz a Daiwa Bank New York-i leányának ugyanebben az évben. Szinte mindennapossá válnak a bejelentések a több százmilliós, vagy akár milliárdos visszaélésekről. Óriási pénzügyi-gazdasági válság alakul ki 1997-ben Dél-Kelet Ázsiában, majd 1998-ban Oroszországban, és mindkettő átterjed a világ pénzügyi piacaira. Ez az LTCM fedezeti alap csődjéhez vezet, aminek következményeit elkerülendő a Fed jelentős kamatcsökkentéseket hajt végre. Másfél évvel meghosszabbítja a fellendülést a világ tőzsdéin, amelyek a 2000 első negyedévi utolsó nagy emelkedés után a Nasdaq krachjával folyamatos esésbe kezdenek. 2000 tavasza meghozta a közel húsz éves tőzsdei és gazdasági fellendülés végét: a világ tőzsdéi a következő három évben az iraki háború végéig 30-40 százalékot, vagyis közel 10 billió dollárt veszítenek értékükből.

A Maastrichti Megállapodás értelmében és a tagországok jó együttműködése eredményeként sikeresen indult 1999. január elsején az euró, ami 11 euró-övezetbe tartozó ország nemzeti valutáját váltotta fel. Nem csatlakozott az új pénzhez Anglia, Dánia, Svédország és Görögország (az utóbbi két évvel később, 2001. január 1-én lépett be a Monetáris Unióba). A készpénzforgalomban 2002. január elsejétől váltotta fel az euró a nemzeti pénzeket és az átállás sikeresen lezajlott.