A majmok igazi bemutatkozása

Második lemezén már sokkal inkább hallható valami saját hang a rekorderzenekar Arctic Monkeystól, amely végre kezdi kinőni a Libertines feliratú kezeslábast, bár azért a korszakalkotótól még messze van. Folk-gerillaként születik újjá Tom Morello, rádiósztárrá avanzsálhat a kanadai Feist, és hosszú idő után újra jelentkezik a japánok popgéniusza is.

The Nightwatchman: One Man Revolution

Várakozások: A Nightwatchman fedőnév a Rage Against The Machine és az Audioslave gitárosaként megismert Tom Morellót takarja, aki most egy könnyed side projectben bújik ki egy rövid időre zenekarai árnyéka alól: ő írta az összes dalt, mindegyikben akusztikus gitáron játszik, és ráadásul énekel is, tehát teljesen új oldalát mutatja meg. A Nightwatchman Morello "politikus folk alteregója", melyre most, hogy papíron egyetlen zenekara sem létezik, jócskán maradt ideje. Persze a Rage Against The Machine újjáalakulása nagyon ott van a levegőben, de Morello előtte szükségét érezte, hogy a saját forradalmi gondolatait is megossza a világgal. Tavasszal már turnézott is az új anyaggal, melynek megjelenését még a Coachella fesztivál, és a RATM újraegyesülő koncertje előtt meg is jelentetett.

Eredmény: Morellóra rá se lehet ismerni - mondanánk, ha hallottuk volna énekelni, de hát ilyenre nem nagyon volt példa. A zenei világ viszont össze sem hasonlítható a Rage Against The Machine harcos funk-metál-rap hibridjével, sem pedig az Audioslave stadionbarát rockzenéjével, hiszen folkos, akusztikus alapú dalok követik egymást, közelebb a countryhoz vagy éppen az ír-kelta zenei világhoz, mint a rockhoz. Ez nem véletlen, hiszen Morello (vagy legalábbis a Nightwatchman alterego) példaképei Bob Dylan és Woody Guthrie, vagyis csupa folkharcos. A szövegek ugyanis ugyanúgy kíméletlenek, mint a RATM dalai voltak, nem véletlenül nyilatkozta Morello, hogy a lemez reakció a 21. század valamennyi nagy igazságtalansága ellen. Az albumon sok neves segítője is akad, így Perry Farrell (Jane's Addiction), Nuno Bettencourt (Extreme) vagy éppen Sen-Dog a Cypress Hillből.

Kiknek ajánlható: Akik a Rage Against The Machine szövegeit is értékelik, nemcsak a zenét.

Olyan, mint: Egy szélsőbalos Johnny Cash.