Amikor a természet igazolja a tudományt

Vízügyi kérdések ritkán kerülnek napilapok címoldalára. Két évvel ezelőtt, 2003 különösen forró nyarán mégis ez történt, amikor a Balaton rendkívül alacsony vízállása miatt lehetőségként merült fel a tó vizének más forrásból való pótlása.

Milyen esetben lenne indokolt a vízpótlás?
- A kutatók legtöbbször múltban előfordult események tanulságait próbálják a jövőre vetíteni. A Balaton esetében a vízszintváltozás vizsgálatának alapját a múltban megfigyelt legkisebb és legnagyobb szintek közötti tartomány képezte. A mára rendelkezésre álló sok észlelés mellett a legkisebb vízállásnál a 2000-2003 közötti vízszint volt mérvadó, de arra nem tudunk felelni, hogy ha tovább csökkenne a vízszint, akkor mi történne. A partmenti sávban például érdekes és kedvező ökológiai változások következtek be: új élőhelyek teremtődtek és mintha a nádas is új erőre kapott volna. Kutatásaink alapján azonban nem zárhatjuk ki, hogy egy esetleges még alacsonyabb vízállás esetén - valamikor a jövőben - nem lépnének fel kedvezőtlen ökológiai jelenségek. Ebben az esetben a dilemma óriási lenne, tudniillik két rossz (a szélsőségesen alacsony vízállás- illetve a vízpótlás kockázata) közül kellene a kisebbet kiválasztani. Válasz tudásunk jelenlegi szintjén egyelőre nincsen, ezért egy NKFP projekt keretében, a legjobb Balaton-kutatók összefogásával intenzív kutatásokat végzünk. Azért, hogy a jövő kérdésére tudjunk időben választ adni.

2002-es felvétel a Balatonról

Milyen számítások alapján végezték a vízszint alakulására vonatkozó elemzéseket?
- A hidrológia és az ökológia fontos kérdése, hogy az évenként ismétlődő, szezonalitással és véletlen változással egyaránt rendelkező jelenségeket hogyan lehet leírni. Ha elég nagyszámú megfigyelés áll rendelkezésünkre a múltból, akkor előállíthatunk olyan ún. szintetikus generátort vagy sztochasztikus modellt, amely a múltbeli változások alapján nagyon sok lehetséges jövőbeni esemény leírására alkalmas, azaz azt "mondja meg", hogyan viselkedhet a természet. Ha okosak vagyunk, az éghajlatváltozás lehetséges hatásait is be tudjuk építeni. Ötezer (vagy több) év megvizsgálása alapján tudunk statisztikai értelemben arról beszélni, melyek a legvalószínűbb történések, illetve a különböző valószínűségi szintekhez tartozó események.

Idén szeptember elsején két hétre megnyitották a Sió-zsilipet. Jelenleg mi a helyzet a Balatonon? Hogyan alakult a vízszint az utóbbi heteket figyelembe véve?
- 2003-as elemzéseinkben az állt, hogy a tó feltöltődése nagy valószínűséggel öt hónap és három év közötti időszakban következik be. Hosszú távon ugyanis a tó vízháztartásának három eleme (természetes vízkészlet = csapadék + lefolyás - párolgás) közül a csapadék többletet képez, azaz a tó vízmérlege pozitív. Ma már a mérésekből tudjuk, hogy a feltöltődés körülbelül másfél év alatt valamivel a legvalószínűbb "forgatókönyv" felett következett be.

A Balaton jelenlegi vízszintszabályozása azon alapul, hogy nyáron igyekeznek magas vízszintet tartani, hogy a párolgás következtében előálló vízvesztést kompenzálják. Őszre, a csapadékos időszakra azonban a szintet csökkenteni kell, mivel félő, hogy a tó egyébként kiöntene. A Balaton szabályozásának egyetlen eszköze van: a Sió-zsilip, s ezzel is csak a nagy vizet tudjuk befolyásolni. A kutatócsoportunk által tett javaslatok közül fontos megemlíteni azt, amelyben a vízszintszabályozási rend felülvizsgálatára utaltunk. Azt javasoltuk, hogy egyetlen vízszintszabályozási görbe alapján tartsák kézben a tavat (jelenleg létezik egy alsó szint is, ami felett lehetséges a zsilip megnyitása), s azt, hogy hosszabb ideig tartsák a magas vízszintet. Utóbbi fontos előfeltétele a Sió csatorna vízelvezető képességének a növelése. Ezek a vizsgálatok és intézkedések még nem történtek meg: a politika újra megfeledkezni látszik az elemzésekről és az óvatosságra intésről, hiszen most látszólag minden rendben van a Balaton vidékén.

2004-ben ilyen volt Zamárdinál a tó

Professzor úr jelenleg inkább bizakodó vagy kevésbé az a Balaton kapcsán?