Az MTA kutatóhelyeinek 2006. évi eredményei

Az MTA intézethálózata közreadja éves beszámolóját, melyben összefoglalja a kutatóintézetek tudományos kutatási eredményeit, valamint bepillantást enged tevékenységének jellemző, értékelő adataiba, mutatóiba.

Elkészült az MTA kutatóintézeteinek 2006-os tevékenységéről szóló beszámoló. Az elmúlt években megindult az MTA intézethálózatának korszerűsödése, mely mind az alapkutatásokban, mind a graduális és posztgraduális oktatásban, mind pedig a nemzeti innovációs rendszerben erős pozícióval rendelkezik, s a hazai K+F kutatás jelentős részét is az MTA kutatóhálózata adja. A reform következtében az intézetek kutatásainak interdiszciplinaritása szélesedett, az intézetek közötti együttműködés fokozódott. A kutatási eredmények hasznosítására számos intézetben innovatív spin-off cégek jöttek létre, melyek több magáncég számára biztosítják a kutatás-fejlesztéshez szükséges szellemi kapacitást és kutatási infrastruktúrát.

A változó társadalmi és gazdasági környezet egyszerre hozott nagyobb lehetőségeket, ugyanakkor nem egy területen szűkülő kereteket és szigorúbb feltételeket is, de az MTA kutatóintézetei lépést tudtak tartani a megváltozott körülményekkel. Kutatóik, kutatócsoportjaik megőrizték nemzetközi elismertségüket: az elmúlt években az MTA hét intézete kiválósági címet - Center of Excellence - nyert el európai pályázatokon.

A kutatóintézetek száma 2006-ban szinte változatlan maradt, a kutatói létszám azonban a természettudományi és társadalomtudományi területen növekedett kis mértékben. A tudományos publikációk száma az előző évi 6393-ról 6153-ra csökkent, ami a 2005-ös enyhe létszámcsökkenés mellett a támogatások csökkenésének is tulajdonítható. Az élettudományok területén a tudományos publikációk száma közel 9%-kal, a matematikai és természettudományoknál 4%-kal, a társadalomtudományi területen 2,1%-kal lett alacsonyabb. Az összes tudományos publikáció 41%-a nemzetközi együttműködés keretében készült, ami emelkedést jelent az elmúlt évek adataihoz képest. A referált nemzetközi folyóiratokban megjelent cikkek száma kis mértékben (2,8%-kal) szintén csökkent, de 55%-uk a minőségi publikációkhoz tartozik. A társadalomtudományi intézetek tudományos publikációinak 27,7%-a, csakúgy, mint az elmúlt években, idegen nyelven jelent meg.

Az egy kutatóra eső összes publikáció száma 2006-ban 2,57, az SCI referált cikkek száma 0,94 volt, az egy kutatóra eső idegen nyelvű publikáció a társadalomtudományoknál 1,3, ami megegyezik az előző évi értékekkel. Természettudományi terülten az összesített impakt-faktor értéke és a hivatkozások száma nem változott. Az MTA kutatói nemzetközi konferenciákon 2006-ban 2526 előadásban (2,1%-os emelkedés) és 1356 poszteren (jelentős, 57%-os növekedés) számoltak be tudományos eredményeikről. Mindez bizonyítja kutatásaink nemzetközi jelentőségét, mint ahogy az is, hogy kutatóink mintegy 27%-a tagja valamilyen nemzetközi tudományos bizottságnak, és 17%-a nemzetközi folyóirat szerkesztői bizottságnak is.

Az elmúlt évben 139-cel növekedett a minősített kutatók száma (természettudomány: 32 MTA doktora, 107 PhD; társadalomtudomány: 8 MTA doktora, 19 PhD), s a kutatók közül, csakúgy, mint 2005-ben, több mint kilencszázan vettek részt a felsőfokú képzésben. 2006-ban a nemzetközi pályázati sikeresség a természet- és a társadalomtudományok területén egyaránt jelentősen növekedett, ugyanakkor a hazai pályázati források markánsan csökkentek. Az OTKA-témák száma kis mértékben visszaesett, a támogatás nagysága azonban átlagosan 13%-kal növekedett. Az NKTH- és NFT-pályázatok esetében mind a témák száma, mind a támogatás mértéke jelentős csökkenést mutat. A külföldi pályázati források közül tavaly jelentősek voltak az EU FP-6-os pályázatok, és az FP-7-es pályázatok szerveződése is megindult. Ezek részben idén, leginkább azonban 2008-ban képezhetnek forrást a kutatóintézetek számára. A beszámoló keszítője, Meskó Attila, az MTA rendes tagja, az MTA főtitkára, az ME előadója értékelése szerint a 2006. év minden problémájával együtt sikeresen zárult. Az elkövetkezendő időszak nem ígérkezik könnyűnek, az Akadémia főtitkára azonban bízik abban, hogy az MTA és azon belül az intézményhálózat a tudományos kutatás újjáalakuló keretei között is meg fogja találni helyét.