EU: egy évnyi átmeneti időszak után válunk taggá

Magyarország uniós csatlakozási folyamatában április 16-tól a 2004. május 1-jei taggá válásig egy úgynevezett interim (ideiglenes, átmeneti) időszak lesz, amelynek során az ország aktív megfigyelői státust kap az Európai Unió különböző intézményeiben. Ebben az időszakban Magyarország képviselőit részvételi és hozzászólási joggal meghívják az uniós döntéshozatali mechanizmusba, az intézmények üléseire és testületeibe. Ennek révén Magyarország "beleláthat" az unióba, és nem utólag értesül a történésekről. A taggá válást követően számos területen változás következik be, ezekről olvashat az alábbiakban.

Megszűnő vámhatárok

A csatlakozást követően megszűnnek a vámhatárok a jelenlegi uniós országok illetve a 10 új csatlakozó ország között, ami kedvező a kereskedelemnek, a gazdaságnak.

A jelenlegi export, illetve import mintegy 83, illetve 67 százaléka az EU-s tagországokba és a Magyarországgal együtt csatlakozó többi országba irányul, illetve onnan érkezik. Az unió vámkódexéhez a magyar szabályok már majdnem teljesen alkalmazkodtak.

A csatlakozás után 5.500 termék vámtétele csökken, 1.600-é növekszik, a többi változatlan marad, az unión kívüli vámszintek jelentősen nem változnak. A magyar importra az EU külső vámjával számított átlagvámszint 1,53 százalék, az agrár termékekre pedig 2,0 százalék lesz.

Az uniós csatlakozást követően megváltozik az importáruk vámkezelése, az import áru vámkezelését az unióban bárhol elvégezhetik, a vám kiszabása után a termék közösségi áruvá válik, amit ezt követően továbbítanak a fogyasztás országába. A forgalmi adót ott kell megfizetni.

A tagállamközi forgalom vám- és vámeljárás-mentessé válik, és megvalósul az áruk valódi szabad áramlása, ám az ellenőrzés alapjának megteremtése érdekében a forgalmi típusú adóztatásra statisztikai nyilvántartást vezettek be.

Az EU költségvetésének 30 százaléka származik a tagállamok áfa-alapú befizetéseiből, míg a vámbevétel csak 14 százalékot tesz ki. A statisztikai nyilvántartási rendszert egyebek közt éppen azért vezették be, hogy az unió ellenőrizhesse az áfa-alapú befizetéseket, követni tudja a tagállamok közötti áruforgalmat és a fogyasztás helyén történő adózást.

A kedvező gazdasági hatás mellett egy foglalkoztatási problémát is okoz a vámhatárok megszűnése: a fennmaradó külkereskedelmi forgalom nem ad elég munkát a vámügyintézőknek. A pillanatnyilag a piacon működő mintegy 4-500 vámügynökségből csupán 80-100 fogja esetleg túlélni a csatlakozást.

A ma külkereskedelemmel foglalkozó 60 ezer cég közül várhatóan csak 10-12 ezer folytatja tevékenységét az uniós környezetben. A vámhatóság adatai szerint a jelenleg egy év alatt benyújtott 3,5 millió vámáru nyilatkozat a tagság után mintegy félmillióra, 14 százalékára fog csökkenni.

Adózás - áfa és fogyasztási adó

Nem kell radikális változásokra számítani az általános forgalmi adó (áfa) esetében az uniós csatlakozás miatt, a fogyasztási adó azonban megszűnik a kávénál, az aranynál és a személygépkocsiknál.

Az áfa tekintetében kidolgozott EU-irányelv keretszabályait kell beültetni a magyar gyakorlatba. Az irányelv konkrét abban a tekintetben, hogy milyen adó mértékek lehetnek, illetve mely termékek és szolgáltatások tartozhatnak a kedvezményes kulcs alá.

A jelenlegi magyarországi 0 százalékos kulcsot meg kell szűntetni, a minimális áfa mértékének 5 százaléknak kell lennie. Ez a lakosság szempontjából főként a jelenleg még áfa mentes gyógyszerek és a tankönyvek árának emelkedésében lesz érezhető.

Az uniós szabályozás egyik melléklete tartalmazza tételesen, hogy mely szolgáltatások és termékek adóztathatók kedvezményes kulccsal. A besorolások ügyében az alapvető változás már megtörtént 2003 január elsejével.

Az uniós csatlakozást követően változni fog a Magyarországra behozott személygépkocsik után fizetendő áfa szabályozása is. Az új autók esetében a magyarországi, vagyis a 25 százalékos áfa-kulcsot kell megfizetni. Új autónak a hat hónapnál nem régebbi, illetve a hatezer kilométernél kevesebbet futott gépjárműveket kell tekinteni.

A használt gépkocsik után nem kell majd vámot fizetni, az általános forgalmi adót pedig annak az országnak az áfa-kulcsa alapján kell megfizetni, ahonnan az autót Magyarországra hozzák. Az uniós tagállamokban a személygépkocsik áfa-kulcsa általában kedvezőbb a magyarországinál.

Autó esetében nincs az EU-ban harmonizált fogyasztási adó, ezért e terméknél ezt a jellegű befizetést az ír és finn példa alapján regisztrációs adóvá alakítanák át. E két országban ugyanis létezik ez az adófajta, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki rendszámot kér egy adott tagállamban akkor szednek be körülbelül ugyanannyi regisztrációs díjat, mint amennyi a fogyasztási adóból folyt be eddig. Ez körülbelül 40 milliárd forint évente.

Az unióban nincs egységes harmonizációs javaslat a fogyasztási adó beszedésére. Az adó megszüntetése a kávé árát 10 százalékkal, az aranyét 25 százalékkal csökkentheti a PM szakértői szerint.