EU: egy évnyi átmeneti időszak után válunk taggá

Magyarország uniós csatlakozási folyamatában április 16-tól a 2004. május 1-jei taggá válásig egy úgynevezett interim (ideiglenes, átmeneti) időszak lesz, amelynek során az ország aktív megfigyelői státust kap az Európai Unió különböző intézményeiben. Ebben az időszakban Magyarország képviselőit részvételi és hozzászólási joggal meghívják az uniós döntéshozatali mechanizmusba, az intézmények üléseire és testületeibe. Ennek révén Magyarország "beleláthat" az unióba, és nem utólag értesül a történésekről. A taggá válást követően számos területen változás következik be, ezekről olvashat az alábbiakban.

Ifjúság

Az Európai Uniónak nincs közösségi ifjúságpolitikája, az utóbbi években azonban egyre kiemeltebb figyelmet szentel a fiatalok élethelyzetének és ezt a tagállamoktól is megköveteli. Az EU-ban rendkívül fontos alapdokumentum az ifjúságról szóló Fehér Könyv, amely, ha a jövőben lesz közösségi ifjúságpolitika, az alapját adja majd annak.

Az Új lendület Európa fiataljai számára című 2001-ben bemutatott Fehér Könyv a fiatalok közéleti részvételét, az ifjúsági információszolgáltatást, az ifjúsági önkéntességet és az ifjúságkutatást határozza meg fő fejlesztési prioritásként. A fiatalok közéleti és a döntéshozatalban való részvételének csúcsszerve, a nemzeti ifjúsági tanács Magyarországon még hiányzik.

A helyi döntéshozatalban való ifjúsági részvételt az önkormányzatok ifjúsági referensi hálózatának és a helyi ifjúsági fórumok létrehozásának támogatásával kívánja elősegíteni a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium.

A EU közösségi szinten elsősorban az Európai Ifjúsági Fórumon keresztül vonja be a fiatalokat a döntéshozatalba. Az Európai Ifjúsági Fórum az Európa Tanács 47 tagállamának területén működik, és így annak tagja Magyarország is.

Honvédség

Magyarország egy gépkocsizó lövészzászlóaljat és egy Mistrál típusú rövid hatótávolságú légelhárító rakétákkal felszerelt szakaszt ajánl fel az ez évtől már létező európai uniós katonai erőbe. Ennek az európai katonai erőnek az lesz a feladata, hogy részt vegyen az unión kívül, annak határai közelében kialakult válságok felszámolásában, a béke kikényszerítésében, illetve fenntartásában.

A honvédelmi tárca számításai szerint közvetlenül az EU-csatlakozás után a magyar katonák nem tapasztalnak majd lényeges változásokat, de a hivatásos és szerződéses hadseregre való átállás, valamint az élet- és munkakörülmények javítására való kitartó törekvés a későbbiekben jobb feltételeket teremt majd számukra.

A jövőben, amikor a hivatásos és szerződéses katonák jogviszonyt létesítenek a honvédséggel, egyúttal azt is vállalják majd, hogy esetleg külföldre vezénylik őket.