EU: egy évnyi átmeneti időszak után válunk taggá

Magyarország uniós csatlakozási folyamatában április 16-tól a 2004. május 1-jei taggá válásig egy úgynevezett interim (ideiglenes, átmeneti) időszak lesz, amelynek során az ország aktív megfigyelői státust kap az Európai Unió különböző intézményeiben. Ebben az időszakban Magyarország képviselőit részvételi és hozzászólási joggal meghívják az uniós döntéshozatali mechanizmusba, az intézmények üléseire és testületeibe. Ennek révén Magyarország "beleláthat" az unióba, és nem utólag értesül a történésekről. A taggá válást követően számos területen változás következik be, ezekről olvashat az alábbiakban.

Az Európai Unió deklarálta, hogy a hatékony fogyasztóvédelem valamennyi az integráció területén gyártott és forgalmazott termék és szolgáltatás hozzáadott értékét növeli.

A magyarországi fogyasztóvédelmi szabályozás már csaknem teljes egészében megfelel az uniós követelményeknek. A harmonizáció fontos lépéseként a Polgári törvénykönyv július 1-én életbe lépő módosításával az unió belső piacához hasonlóan Magyarországon is 2 éves szavatosság védi a fogyasztókat valamennyi eladott terméknél.

Az uniós szabályozás szerint fogyasztói alapjog, hogy a terméknek biztonságosnak, az egészségre ártalmatlannak kell lennie, a fogyasztót maradéktalanul tájékoztatni kell a termék használatáról, tulajdonságairól, származási helyéről és közölni kell a vásárlóval a jogorvoslati lehetőségeket.

A közösség ugyancsak alapvető jogként jelöli meg a fogyasztók önszerveződéséhez és gazdasági érdekeinek védelméhez való jogát. Az unió a termékek biztonságára helyezi a fő hangsúlyt és nem a minőségre, amelyet piaci kategóriának tekint. A termékek biztonságáért a gyártók, ismeretlen gyártó esetén pedig a kereskedők a felelősek.

A csatlakozással egy időben megváltozik a magyar gyakorlat is. Jelenleg a termék forgalomba kerülése előtt vizsgálják az árucikk forgalomképességét. Az előzetes ellenőrzést utólagos piac-felügyeleti kontroll váltja fel, ez épül be a rendszerbe. Az ellenőrzés azonban nem a kereskedőnél, hanem a gyártónál, az importőrnél történik.

Az árucikkeken kötelező feltüntetni a gyártó, a forgalmazó nevét és az árat; ez utóbbi esetében a bruttó árat. Ha több árcédula is szerepel rajta, akkor a legalacsonyabb ár az érvényes.

Nem csupán a fogyasztói ár, hanem az egységár feltüntetése is kötelező, amennyiben az nem egyezik meg a csomag eladási árával.

Élelmiszerbiztonság

A magyar élelmiszerbiztonság szintje, színvonala megfelel az EU-s jogszabályokban meghatározott követelményeknek, de még van tennivaló.

Lesznek olyan feladatok, amelyek a fogyasztókat közvetlenül nem érintik, de szakmailag végre kell hajtani. Ezek egy része például az élelmiszerek mikrobiológiai, kémiai biztonságosságával kapcsolatos. A nagyrészt már ma is gyűjtött adatokat egységesen és tudományos alapon fel kell dolgozni, általánossá kell tenni a kockázatbecslést. Ebben jelentős szerepe lesz a létrejövő magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatalnak. Ilyen intézmény egyelőre az EU-tagországok többségében sem működik még, de létjogosultsága nem vitatott.

Lesznek olyan intézkedések is, amelyek közvetlenül is érintik a fogyasztókat, a termelőket. Például: azokat a kisüzemeket, vagy kisvágóhidakat, amelyek nem tudják betartani a szigorodó élelmiszerbiztonsági, élelmiszerhigiéniai követelményeket, a hatóságok bezárják. Korlátozzák a működését azoknak, amelyek az élelmiszerbiztonsági követelményeket be tudják tartani, de más követelményeknek csak néhány év elteltével tesznek eleget. Ezek a cégek szűk körben, csak a helyi piacra termelhetnek.

Közbeszerzés

A közbeszerzésen ajánlattevő magyar cégek jövőre a verseny jelentős erősödésével számolhatnak, ugyanis megszűnik eddigi relatív védettségük. Az EU tagállamok vállalatai előtt is megnyílik a piac, a feltételek azonossá válnak.

Az egyenrangú piaci szereplők száma nemcsak az EU-csatlakozás miatt nő. Magyarország csatlakozik a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) kormánybeszerzési megállapodásához is, ami azt eredményezi, hogy az uniós tagállamoknál tágabb körben szükséges a nemzeti elbánást biztosítani. Ebbe a körbe kerülnek az Egyesült Államok, Kanada, Szingapúr, Japán és Korea cégei is.

A piacnyitás kölcsönös. A közbeszerzési piac magyar ajánlattevők számára éppígy kitágul: vagyis a magyar vállalkozók az EU-tagállamokban, illetve a WTO megállapodás alapján érintett fejlett országokban bejegyzett vállalkozásokkal azonos feltételek mellett vehetnek részt az ott meghirdetett közbeszerzési tendereken.

Lényeges változás lesz a magyar ajánlatadóknak, hogy az EU értékhatárait elérő, vagy azt meghaladó értékű beszerzések esetében az unió hivatalos lapjában, illetve közbeszerzési adatbázisában kötelesek lesznek azokat meghirdetni, informálni a EU tagállamok cégeit. Könnyebbség lesz a kiíróknak, hogy nem nekik kell lefordítani az EU mintegy 20 nyelvére, ezt az EU brüsszeli központjában elvégzik.