EU: egy évnyi átmeneti időszak után válunk taggá

Magyarország uniós csatlakozási folyamatában április 16-tól a 2004. május 1-jei taggá válásig egy úgynevezett interim (ideiglenes, átmeneti) időszak lesz, amelynek során az ország aktív megfigyelői státust kap az Európai Unió különböző intézményeiben. Ebben az időszakban Magyarország képviselőit részvételi és hozzászólási joggal meghívják az uniós döntéshozatali mechanizmusba, az intézmények üléseire és testületeibe. Ennek révén Magyarország "beleláthat" az unióba, és nem utólag értesül a történésekről. A taggá válást követően számos területen változás következik be, ezekről olvashat az alábbiakban.

Az agrárium integrációja

Az európai uniós tagság a magyar mezőgazdaság számára a támogatások ugrásszerű megnövekedését, szigorodó követelményeket, és a világ legnagyobb egységes szabadpiacát jelenti elsősorban.

Amíg a gabonát termelők és a szarvasmarhát tenyésztők többsége valószínűleg nyertese lesz az integrációnak, addig a sertés- és baromfitartóknak komoly erőfeszítéseket kell tenni, hogy a csatlakozás lehetőségeit kihasználják.

Az európai uniós agrártámogatásokból a csatlakozás első évében jelenlegi árfolyamon számítva 143 milliárd forint, 2005-ben 189 milliárd forint, 2006-ban pedig 214 milliárd forint jár a magyarországi gazdálkodóknak.

Az uniós pénzekhez ugyanakkor a három év során legalább 15, 18, illetve 21 milliárd forintos társfinanszírozásnak kell kapcsolódnia, amelyhez évente további mintegy 90 milliárd forint közvetlen támogatás-kiegészítés járul nemzeti költségvetésből. Ezeken a forrásokon felül a magyar büdzséből remélhetőleg további évi 50-100 milliárd forintot fordítanak mezőgazdaságra ebben az időszakban.

A jelenlegihez képest szigorodó követelmények között az adminisztrációs kötelezettségek bővülése, az ellenőrzések gyakoriságának növekedése és a bonyolult pályáztatás emelhető ki. A csatlakozást követően minden gazdálkodót, minden parcellát és minden haszonállatot folyamatosan nyilvántartanak.

Agrárkvóták

Az Európai Unió a mezőgazdasági termékek nagy részének előállítását kvótához köti, amelyeknek betartása 2004 májusától Magyarországra is kötelezővé válik. Az ország számára megszabott kvóták a legtöbbször a támogatott mennyiséget határozzák meg, de némely esetekben korlátozzák a termelést is. A magyarországi kvóták egy termék esetében sem teszik szükségessé a jelenlegi termelési szint visszafogását.

Az agrártámogatások szempontjából a kvóták közül a gabonafélék, olajos magvak, fehérje- és rostnövények (gofr-növények) termésátlaga a meghatározó, ugyanis ezekre a kultúrákra jár a direkt támogatások döntő hányada.

A gofr-növényeket termesztő magyar gazdák a direkt támogatást viszonylag magas, 4,73 tonnás hektáronkénti termés után kapják majd, ami lehetővé teszi, hogy a magyarországi termelők egy hektárra vetítve a portugál és a spanyol gazdákéval megegyező dotációban részesüljenek már a csatlakozás első évében. Ebben a két országban hektáronként 3 tonna alatti átlagtermést feltételezve számítják a dotációt.

Agrárcsatlakozás - intézményfejlesztés

A jelenlegi intézményfejlesztés egyik kulcskérdése az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból, az EMOGÁ-ból finanszírozott támogatások folyósítását végző szervezetek létrejöttét.

Lényeges az EMOGA Kifizető Ügynökség és az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) kialakítása. A szervezetek létrehozására a földművelésügyi tárca a múlt év végén felállította az Európai Uniós Agrárintézmények Programirodát. Az iroda novemberben és decemberben elkészítette a 3,3 milliárd forint értékű PHARE támogatással számoló intézményfejlesztési projekteket, amelyeket az Európai Bizottság ma már a többi csatlakozó országnak is példaként állít. A projektek révén megteremtik a kifizető ügynökség és az ellenőrzési szervezet működési feltételeit.

Magyar borok a közösségi piacon

A bortermelőknek nem kell tartaniuk az uniós csatlakozástól, mivel képesek felvenni a versenyt a közösségi piacon. Kisebb importbővülés az integrációt követően némiképp módosíthatja a piacot, ám nehéz helyzetbe nem kerülnek a termelők, mivel a bővülő belföldi fogyasztás és export fenntartja az egyensúlyt.

A várakozások szerint az EU-csatlakozással megnyíló közösségi piacról főleg az első években nőhet meg a behozatal, ám hosszú távon nem kell számottevő "veszélytől" tartani.

Pálinka - csak száz százalékos gyümölcspárlat

Magyarország használhatja egyedül - négy osztrák tartományt kivéve - a csatlakozást követően a pálinka elnevezést. De negatív hatásokat is tartogat majd az uniós csatlakozás. Pozitívum, hogy a magyar szeszesital-előállítók számára, hogy megnyílik az Európai Unió egységes, több mint 400 milliós piaca. Ezen a piacon jó marketinggel az eddiginél kelendőbbé tehetők a magyar áruk. Ugyanakkor megszűnik a magyar piac vámvédelme és a külföldi áruk szabadon forgalmazhatók lesznek Magyarországon.

Szigorodnak továbbá a környezetvédelmi előírások is, amelyek miatt többletköltségekre számíthatnak majd a szeszelőállítók. Az alapanyag-beszerzésben szintén versenyhátrányba kerülhetnek a magyar gyártók, mivel a hazai alapanyag-termelőket csak 55 százalékos támogatás illeti majd meg a régebbi uniós tagok 100 százalékos támogatásával szemben.