EU: egy évnyi átmeneti időszak után válunk taggá

Magyarország uniós csatlakozási folyamatában április 16-tól a 2004. május 1-jei taggá válásig egy úgynevezett interim (ideiglenes, átmeneti) időszak lesz, amelynek során az ország aktív megfigyelői státust kap az Európai Unió különböző intézményeiben. Ebben az időszakban Magyarország képviselőit részvételi és hozzászólási joggal meghívják az uniós döntéshozatali mechanizmusba, az intézmények üléseire és testületeibe. Ennek révén Magyarország "beleláthat" az unióba, és nem utólag értesül a történésekről. A taggá válást követően számos területen változás következik be, ezekről olvashat az alábbiakban.

A csatlakozást követően a magyar kutatók a többi magyar munkavállalóhoz hasonlóan szabadon vállalhatnak majd munkát az Európai Unió bármely országában, vagyis mentesülnek a munkavállalási engedély megszerzésével járó hosszadalmas eljárástól.

Az Európai Unió K+F politikájának egyik fontos eleme az egyetemi, kutatóintézeti és vállalati szféra közötti kapcsolatok erősítése, a tudás- és technológiai folyamatok ösztönzése, a kutatási eredmények hasznosításának elősegítése. Ennek lényeges eszközei a nemzetközi K+F együttműködést ösztönző kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramok.

Kroó Norbert fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára az MTI-nek azt mondta, hogy az intézményesített együttműködés azért szükséges, mert egyre fontosabb az, hogy egy adott problémát milyen volumenben próbálnak megoldani. "Az úgynevezett kritikus méret, amely fölött érdemes egy bizonyos kutatást folytatni, egyre nő. Ezért nálunk lényegesen nagyobb országoknak is össze kell fogniuk a többiekkel, hogy az adott problémát sikerrel oldhassák meg. Nyilvánvaló, hogy erre az intézményesített együttműködésben van lehetőség" - magyarázta a tudós.

Meskó Attila geofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettese szerint a keretprogramokban való eredményes magyar részvételt nagyban segítené, ha a költségvetés biztosítana egy néhány milliárd forintos alapot, azaz egy áthidaló kölcsönt az egyes kutatóintézetek számára, amelyből fedeznék a pályázatokon való részvétel kiadásait addig, amíg Brüsszel a költségeket visszatéríti.

Vizi. E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azt mondta: olyan feltételrendszert kell biztosítani a hazai tudósok számára, hogy Magyarország európai uniós csatlakozása után itthon is megőrizhessék nemzetközi versenyképességüket. A tudós sürgetőnek nevezte, hogy a kormány jelentős kutatás-fejlesztési beruházásokat hajtson végre. "A tudósnál nemcsak az anyagi elismerés a fontos, hanem a munkalehetőség biztosítása is. Ezen a téren jelentős kutatás-fejlesztési beruházásokra lesz szükség a kormányzat részéről" - fogalmazott.

Az akadémikus közölte: nem megengedhető, hogy az európai uniós átlagnál, a nemzeti jövedelem 1,8 százaléka, továbbra is jóval kevesebbet, 1,1 százalékot fordítsanak kutatás-fejlesztésre Magyarországon.