EU: egy évnyi átmeneti időszak után válunk taggá

Magyarország uniós csatlakozási folyamatában április 16-tól a 2004. május 1-jei taggá válásig egy úgynevezett interim (ideiglenes, átmeneti) időszak lesz, amelynek során az ország aktív megfigyelői státust kap az Európai Unió különböző intézményeiben. Ebben az időszakban Magyarország képviselőit részvételi és hozzászólási joggal meghívják az uniós döntéshozatali mechanizmusba, az intézmények üléseire és testületeibe. Ennek révén Magyarország "beleláthat" az unióba, és nem utólag értesül a történésekről. A taggá válást követően számos területen változás következik be, ezekről olvashat az alábbiakban.

Biztosító társaságok

Jelentési és adminisztrációs kötelezettségeik jelentősen nőnek, s így versenyhátrányba kerülhetnek a magyarországi biztosító társaságok annak következtében, hogy az EU-csatlakozásra hivatkozva túl szigorúra sikeredik a hazai szabályozás - vélekednek a piaci zereplők.

A magyarországi fogyasztókat ez annyiban érintheti, hogy a magyarországi biztosítók magasabb költségekkel lesznek kénytelenek dolgozni, és mivel a csatlakozással megnyílnak a határok a külföldi székhelyű cégek előtt is, előfordulhat, hogy külföldi bejegyzésű, Magyarországon csak fiókot működtető cég termékét választják majd. A termékpaletta és azoknak a módozatoknak a száma, amelyekhez a fogyasztók hozzáférhetnek, elvileg gyarapodhat, mivel azonban a hazai piacon a nagy nemzetközi játékosok döntő része jelen van, ezen a területen nem várható lényeges változás.

Biztosításközvetítők

Több ponton is szigorúbb lesz a függő és független biztosításközvetítőket érintő szabályozás az Európai Uniós csatlakozást követően: mintegy hétszeresére nő a kötelező felelősségbiztosítás összege. Ez az előírása, illetve az azzal járó magasabb díj fúziókat indíthat el a piacon.

Az EU-csatlakozással előálló új helyzet, a biztosításközvetítőket érintő új szabályozás kevéssé érinti az átlagfogyasztót, mivel azok jutalékát minden esetben a biztosító társaságok fizetik. Csak az alkuszcégek esetében fordul elő - s az is csak nagy összegű, bonyolult ipari biztosításoknál -, hogy a megbízó ügyfél megbízási díjat fizet a brókernek. Ez esetben - elvileg - előfordulhat, hogy a magasabb összegű felelősségbiztosításra kifizetett összeg egy részét a cégek áthárítják az ügyfeleikre.

A rövidesen a kormány elé kerülő új biztosítási törvény - az EU-direktívának megfelelően - a ma hatályos, 50 millió forint összegű kötelező felelősségbiztosítás helyett az összes biztosításközvetítőnek káreseményenként 250 millió, évente összesen 375 millió forint összegű felelősségbiztosítást ír elő, követve az EU-ban kötelező 1, illetve 1,5 millió eurós előírást.

Betétbiztosítás

A jelenlegi 3 millióról 6 millió forintra emelkedik a csatlakozás időpontjától az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által személyenként és bankonként kifizethető legmagasabb kártalanítási összeg, így Magyarország uniós csatlakozása után jól járnak a hitelintézetekben elhelyezett megtakarítások - betétek, hitelintézeti kötvények, letéti jegyek - tulajdonosai.

Az emelés összhangban van az EU betétbiztosításra vonatkozó irányelveivel, amelyek a garancia minimumát a tagállamokban 20 ezer euróban határozták meg. Magyarországon 1993-tól, az OBA létrehozásától egészen 2002 végéig 1 millió forintig voltak védettek a betétek, s csak 2003-ban emelkedett 3 millióra a befagyott betétek után járó kártalanítás összeghatára.

Az egymillió forint feletti összegrészekre idei évtől alkalmazott 10 százalékos betétesi önrész a csatlakozást követően is megmarad. Az önrész bevezetésének célja - szintén az uniós irányelvekhez igazodóan - az volt, hogy a betétesek is érezzenek némi felelősséget, mérlegeljék a kockázatokat pénzük elhelyezésekor.

Kereskedelmi bankok

A szakemberek szerint a hitelintézeti szféra versenyképes, az EU-hoz való csatlakozás nem fogja lényegesen befolyásolni a magyarországi bankrendszer helyzetét.

A hitelintézetek alapvetően megfelelnek azoknak az elvárásoknak, amelyeket az EU saját bankjaival szemben támaszt. A magyarországi bankszektor nagy arányban privatizált, a bankok 90 százalékban külföldi tulajdonban vannak.

A magyarországi bankpiacon szinte az összes jelentősebb uniós bank jelen van. Meghatározó pozíciókkal rendelkeznek német, olasz, holland, belga és francia pénzintézeti csoportok, de mellettük megtalálhatóak rangosabb amerikai bankkonszern, illetve ázsiai és orosz pénzintézeti befektetői csoport leánybankjai is.