EU: egy évnyi átmeneti időszak után válunk taggá

Magyarország uniós csatlakozási folyamatában április 16-tól a 2004. május 1-jei taggá válásig egy úgynevezett interim (ideiglenes, átmeneti) időszak lesz, amelynek során az ország aktív megfigyelői státust kap az Európai Unió különböző intézményeiben. Ebben az időszakban Magyarország képviselőit részvételi és hozzászólási joggal meghívják az uniós döntéshozatali mechanizmusba, az intézmények üléseire és testületeibe. Ennek révén Magyarország "beleláthat" az unióba, és nem utólag értesül a történésekről. A taggá válást követően számos területen változás következik be, ezekről olvashat az alábbiakban.

Ombudsmanok

Az Országgyűlési Biztosok Hivatalának várakozása szerint Magyarország EU-csatlakozása többletfeladatokat ró majd az intézményre, jóllehet a magyar ombudsmanok a belépés után is kizárólag a magyar nemzeti hatóságok elleni panaszokkal foglalkoznak majd. Feltehetően több nem magyar állampolgár fordul majd a biztosokhoz, mert a jelenleginél több külföldi érkezik és hosszabb időt tölt majd Magyarországon, és ez több konfliktust is okozhat.

Ugyanakkor az uniós csatlakozást követően lehetnek majd konfliktusok magyar állampolgárok és az európai uniós intézmények között is. Az európai intézményekkel kapcsolatos panaszokkal az európai parlamenti biztost kell majd megkeresni. Hozzá fordulhatnak az Európai Unió állampolgárai, valamint az EU területén bejelentett irodával rendelkező társadalmi szervezetek és vállalkozások, ha sérelmet szenvedtek valamely EU-intézmény nem megfelelő elbánása miatt.

A panasz oka lehet adminisztrációs szabálytalanság, méltánytalan eljárás, diszkrimináció, hatalommal való visszaélés, információadás hiánya vagy elutasítása, valamint nem szükségszerű késlekedés.

Az európai ombudsmanhoz csak abban az esetben lehet fordulni, ha a panaszos korábban már legalább egyszer jelezte jogsérelmét az érintett intézménynél. Az Európai Parlament biztosa nem járhat el kormányok és önkormányzatok érdekében, és nem foglalkozik bíróság előtti vagy jogerős ítélettel lezárt ügyekkel.

Kisebbségek

Az Európai Unión belül nincs hagyományos értelemben vett kisebbségi jogvédelem, ugyanakkor számos rendelkezés szabályozza közvetve ezt a területet. Ezek általában az egyenlő bánásmóddal, az etnikai egyenjogúsággal és sokszínűséggel, illetve a diszkrimináció tilalmának témájával foglalkozó szabályokban jelennek meg.

Egy három évvel ezelőtt elfogadott, az etnikai egyenlőségről szóló irányelv alapján éppen most alakulnak ki számos tagállamában a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosához hasonló intézmények.

Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa szerint Magyarországon nem a kisebbségeket védő jogintézményekkel, hanem a szabályozás minőségével van baj; noha számos kérdést rendeznek a jogszabályok, a "a rendelkezések megvalósulása nem EU-konform".