EU: egy évnyi átmeneti időszak után válunk taggá

Magyarország uniós csatlakozási folyamatában április 16-tól a 2004. május 1-jei taggá válásig egy úgynevezett interim (ideiglenes, átmeneti) időszak lesz, amelynek során az ország aktív megfigyelői státust kap az Európai Unió különböző intézményeiben. Ebben az időszakban Magyarország képviselőit részvételi és hozzászólási joggal meghívják az uniós döntéshozatali mechanizmusba, az intézmények üléseire és testületeibe. Ennek révén Magyarország "beleláthat" az unióba, és nem utólag értesül a történésekről. A taggá válást követően számos területen változás következik be, ezekről olvashat az alábbiakban.

Jogharmonizáció

A magyar törvények jogharmonizációja szinte a rendszerváltozás óta tart, a még meglévő elmaradásokat a tárcáknak április 30-ig kell felszámolniuk. A korábbi időszakhoz képest a feladat most annyiban változik, hogy azokat a belső jogszabályokat kell hatályon kívül helyezni, amelyek megegyeznek az EU-s előírásokkal, hogy az ismétlődéseket kiküszöböljék.

Bárándy Péter igazságügy-miniszter szerint a csatlakozás a jogászok számára nem jelenthet problémát, a magyar jogásztársadalom ugyanis felkészült a csatlakozásra.

Bíróságok

Lomnici Zoltán főbíró szerint az uniós csatlakozás nyomán jelentősen csökken az emberek kiszolgáltatottsága, hiszen az EU-ban rendkívül fejlettek az emberi jogokat védő rendelkezések, a közösségi normákat pedig kötelező alkalmazniuk a tagállami bíróságoknak. "A belépés azt jelenti, hogy vállaljuk az uniós szabályok betartását. Már a tagállamok helyi bírósági bírájának is azt kell alkalmaznia, ha esetleg elkerülné a figyelmét, akkor a megyei bíróság, a tábla, vagy a Legfelsőbb Bíróság, legvégső esetben az Európai Bíróság gondoskodik az EU-norma feltétlen érvényesítéséről" - mondta Lomnici Zoltán.

Lomnici elmondta: az EU már a csatlakozás előtt is hatást gyakorolt a magyar ítélkezési gyakorlatra, hiszen azok a jogszabályok, amelyekkel a magyar bíróságok dolgoznak, jórészt a közösségi joghoz harmonizáltak.

A gazdasági bíráskodásban például 90 százalékban már most is az EU-normákat alkalmazzák a magyar bíróságok. A bírónak fel kell majd ismernie, hogy a jogvita eldöntésekor a magyar törvény mellett európai normát is figyelembe kell-e venni, és ha igen, a kétféle szabályozás között nincs-e ellentmondás. Ehhez szükség lehet az EU-norma értelmezésére is, ami viszont a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság kizárólagos joga. Ilyen helyzetben a per felfüggesztése mellett az eljáró bíró feladata, hogy az Európai Bírósághoz forduljon.

A gyakorlatban a tagállami bíráknak az európai joggal azonos mélységben kell ismerniük a fontosabb európai bírósági döntéseket is, hiszen azok a tagállami ügyekben is irányadók.

Ügyvédek

Az ügyvédi tevékenységre a szolgáltatás és a letelepedés szabadságának elve vonatkozik az Európai Unióban, a diszkrimináció - például az állampolgárság szerinti hátrányos megkülönböztetés és korlátozás - tiltott. Eszerint a belföldiekkel egyenlő elbánás illeti meg azt is, akinek nincs irodája az adott országban és nem letelepedett ügyvédként folytatja tevékenységét.

Az unió más tagállamaiban letelepedett, telephellyel rendelkező ügyvédtől meg lehet követelni a helyben használatos jogi ismereteket, de nem szabad csak belföldön elérhető végzettséghez kötni a tevékenység engedélyezését.

Az európai ügyvédek eljárhatnak különböző szakterületeken, mint például büntetőjog, munkajog, családjog, igazgatás, de kötelező felelősségbiztosítást kötniük.

Az unióban azokban az ügyekben, amelyekben nincs kötelező jogi képviselet, általában bármely tagállamából való ügyvéd eljárhat.

Az unió más tagállamaiban ügyvédi tevékenységet végző számára az anyaországában lévő ügyvédi kamara határozza meg a határokon átnyúló ügyvédi tevékenység szakmai szabályait.

Magyarországon az ügyvéd titulust csak a magyar kamarai jegyzékben szereplők használhatják majd. Mindenki másnak a saját hazájában használatos szakmai elnevezését kell használnia, ebből a megkülönböztetésből az ügyfelek tudhatják, ki az, akinek magyar jogi végzettsége van.

Önkormányzati jogharmonizáció

Az uniós csatlakozás miatt az önkormányzatoknak sajátos jogharmonizációs kötelezettségük van, hiszen a helyi jogforrásnak, az önkormányzati rendeleteknek is összhangban kell állniuk az EU-s joganyaggal.

Az ország számos önkormányzata már végzi a helyi rendeletek európai közösségi jogi harmonizációját, a kistelepülések túlnyomó többségénél azonban még nem kezdtek hozzá a csatlakozásig elvégzendő feladathoz.

Az önkormányzatokra a csatlakozás előtt és azt követően is hárul feladat: 2004. május 1-ig rendeleteiket az európai közösségi jogrendszerrel már harmonizált magyar jogszabályokhoz kell igazítaniuk, a csatlakozás pillanatától pedig a magyar jogrendbe közvetlenül beépülő közösségi rendeleteket és az Európai Bíróság joggyakorlatát is figyelembe kell venniük a helyi szabályozásoknál, ahol így deregulációra is szükség lehet.

A helyi önkormányzatoknak első lépésben azonban "rendet kell tenniük" rendeleteik között: meg kell vizsgálniuk, van-e még hatályban tanácsi rendelet, vagy többször módosított jogszabály korábbi változata, és ha igen, akkor hatályon kívül kell helyezniük azokat.

A rendeleteket ezt követően tárgykörök szerint kell csoportosítaniuk, és ebben a szisztémában kell megvizsgálniuk, hogy azok megfelelnek-e a már harmonizált magyar ágazati jogszabályoknak, illetve fel kell készülniük arra, hogy az adott tárgykörökben milyen közösségi rendeletek, precedens értékű európai bírósági határozatok léteznek.

Az önkormányzatokat a jogharmonizációs munkában folyamatosan segítik a területi közigazgatási hivatalok, és a Belügyminisztérium is elkészített egy módszertani segédanyagot.