A radikális iszlám elleni kritika egyébként nem újdonság Michel Houellebecq életművében. A 2001-ben megjelent „A csúcson" („Plateforme") című regényétől kezdve gyakran elemzi a francia társadalom iszlamizációját, és emeli fel szavát a hagyományos francia értékek és társadalmi modell védelme érdekében, kendőzetlen nyíltsággal kifejezésre juttatja az iszlám térhódításával kapcsolatos ellenérzéseit. És elítéli természetesen a párhuzamos társadalom kialakulását.
A francia emberek mindennapjait komolyan érintő problémákról a francia irodalom Goncourt-díjas művésze kendőzetlenül, tényszerűen és bátran beszél, figyelembe se véve sem a politikai korrektség elvárásait, sem a politikai iszlámmal összefonódó franciaországi baloldal már-már beteges öncenzúráját.
A 2015-ben megjelent és méltán világsikert aratott, „Behódolás" című könyve pontosan aznap jelent meg, amikor a Charlie Hebdo szerkesztőségét a muszlim terroristák megtámadták és megölték a karikaturistákat.
Ebben a könyvében Houellebecq (az egyébként 2022-re időzített) muszlim hatalomátvételről és a francia nemzet iszlám előtti behódolásáról vetített előre egy nagyszabású parabolát, amely a franciák szeme előtt jelenleg is zajló „eliszlámosodás" következményeit vetíti ki.
Könyve miatt a baloldal fasiszta provokátornak minősítve lényegében kiátkozta az írót, akit rendőri védelem alá kellett helyezni a számtalan életveszélyes fenyegetés miatt.
A jelentős részben szalafista, szélsőséges muszlimok által finanszírozott Párizsi Nagymecset most büntető feljelentést tett Michel Houellebecq ellen gyűlöletbeszéd miatt.
Bár a Nagymecset rektora, Chems–Eddine Hafiz tagadni próbálja,
céljuk egyértelműen az, hogy a világhírű írót „végleg elhallgattassák", vagy legalábbis büntetőeljárás keretében cenzúrázzák további műveit, gondolatait.
Ez pedig súlyos veszélyt jelent a szólás- és véleménynyilvánítás, valamint a művészi szabadság évszázados elveire nézve. A baloldali véleményterror befolyása alatt álló médiumok, mint például a Le Monde vagy a Libération
az uralkodó balliberális propaganda alapján egyszerűen ismét lefasisztázta Houellebecq-et és tényfeltárás helyett megbélyegezte a világhírű írót.
A konzervatívnak tekinthető, mérsékelten jobboldali Le Figaro viszont inkább arra törekszik, hogy bemutassa az ügy kapcsán megjelenő álláspontokat, teret adva minden érintett félnek, elemzésnek vagy narratívának.
A történet középpontjában egy olyan Houellebecq-Michel Onfray filozófus közötti beszélgetésnek a leirata áll, amelyet a Nagymecset ügyvédje és rektora „a muszlimok elleni elfogadhatatlan és megdöbbentően brutális provokációként" értékeltek.
A Nagymecset közleménye pedig nem tett mást, mint amit a már említett baloldali sajtóorgánumok, és balos ideológiai körökben rendkívüli népszerű módszerrel Houellebecq kijelentéseit kiragadták szövegkörnyezetéből és ezáltal elferdítették.
A „Front Populair"-ben megjelent 45 oldalas beszélgetésben Houellebecq és Onfray pillanatfelvétel gyanánt rögzítik a mai Franciaország állapotát, és a Nyugat hanyatlásának okait kutatják, köztük az iszlamizációt is, olyan társadalmi jelenségekre utalva, amelyek ma már tényként könyvelhetők el.
A cikk a túloldalon folytatódik!