Kitörhet-e a világháború az izraeli-iráni konfliktus miatt?

Füst száll fel a Bejrút déli külvárosait célzó izraeli légicsapás helyszínén

Fotó: AFP/Etienne Torbey

Mindent eldönt a november 5-i amerikai elnökválasztás, mert teljesen más a külpolitikai koncepciója a demokratáknak és a republikánusoknak. Donald Trump létrehozta annak idején a különmegállapodásokat néhány arab országgal – jelentette ki az Origónak Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, akit a Hamász terrortámadásának, az izraeli háború kitörésének egyéves évfordulója kapcsán kérdeztünk.

Nógrádi György az izraeli háború kitörésének egyéves évfordulója kapcsán arról beszélt az Origónak adott interjúban, hogy egy évvel ezelőtt levegőből, tengerről és szárazföldről a Hamász terrorszervezet megtámadta Izraelt. Az első napon körülbelül 1200 embert öltek meg, és több mint 200 túszt magukkal vittek. 

Füstfelhő gomolyog egy izraeli légicsapást követően a dél-libanoni Khiam faluban, az izraeli határ közelében 2024. október 7-én. Fotó: AFP

Nem sikerült kiszabadítani a túszokat

Nógrádi György elmondta, hogy az izraeli vezetés, élén az izraeli miniszterelnökkel akkor bejelentette, hogy két stratégiai céljuk van: a Hamász felszámolása, ami nehéz feladat. mert körülbelül 26–28 ezer felfegyverzett katonája volt a terrorszervezetnek, amelyből mára kb. 8000 maradt. Azóta háromezer újonc csatlakozott hozzájuk. Izrael másik stratégiai célja a túszok kiszabadítása volt, amely mindmáig nem történt meg, emiatt napi szinten tüntetések vannak Izraelben.

Izraeli adatok szerint mintegy 100–110 túsz van a kezükben, a kérdés, közülük még hányan vannak életben. Az elmúlt napok tapasztalata az volt, hogy ahol az izraeliek megközelítették azokat a helyeket, ahol a túszokat fogva tartják, a túszokat általában kivégezték. Tehát a Hamász csak annyit ért el, hogy a világ rájuk figyel, Izrael annyit ért el, hogy a világ nagyon odafigyel."

Férfiak állnak egy kráter mellett, ahol egy összedőlt épület állt egy éjszakai izraeli légicsapás után, amely Bejrút déli külvárosában, Kafaat városrészben történt 2024. október 7-én.  Fotó: AFP

Újabb háború: most a libanoni határnál

Kiéleződtek az ellentétek Ciszjordániában is, ahol a többség palesztin, és az elmúlt napokban elkezdődött egy háború a libanoni határnál. A Hezbollah lőtte Izraelt, ennek keretében mintegy 55–70 ezer zsidó állampolgárt kellett Izrael északi részéről, a libanoni határ körzetéből kivonni.

Nógrádi György elmondta azt is, hogy Izrael megölte a Hamász és a Hezbollah számos vezetőjét, ezzel együtt viszont nagy a veszély, hogy

megint ott tartunk mint mindig a történelemben, hogy Izrael sorra megnyeri a háborúit, és sorra elveszíti a békéit."

Nógrádi szerint Irán támogatja a síita Hezbollahot és a szunnita Hamászt, és még rengeteg kis szervezetet, többek között a huszi mozgalmat, ugyanakkor szerinte nem beszélünk eleget arról, hogy a térségben ma már több mint 40 ezer amerikai katona állomásozik. Ezek közül négyezer mindenre kiképzett tengerészgyalogos. 

Az Egyesült Államok ott tartja a Lincoln repülőgép-hordozóját, tehát máshogyan fogalmazva az USA képes Izraelt megvédeni. Ezt az amerikai elnök és Austin védelmi miniszter is bejelentették. Itt tartunk jelenleg."

 

A terrorszervezet rengeteg fegyverét elveszítette

A biztonságpolitikai szakértő szerint a Hamász rakétáinak körülbelül 90 százaléka megsemmisült, Izrael stratégiai célja pedig északon visszaszorítani a Hezbollahot körülbelül 30 kilométerre az izraeli határtól, hogy ne lehessen Izrael északi területén élő lakosokat támadni. Úgy számol Izrael, hogy célja a szervezet 30–40 százalékos meggyengítése, 

ezt el lehet érni, de látni kell azt is, hogy az 57 muzulmán ország kőkeményen Izrael-ellenes, és a világon a tüntetések döntő része Izrael ellen van. Ezt látjuk Ausztráliában, Európában, Amerikában és Afrikában is."

Kitelepített emberek érkeznek Khan Juniszba, miután az izraeli erők felszólították őket, hogy hagyják el a város keleti részét a Gázai övezet déli részén, 2024. október 7-én, az Izrael és a Hamász között a palesztin területen zajló háború első évfordulóján.
Fotó: Bashar TALEB / AFP

Tovább durvulhat-e a libanoni helyzet?

A szakértő szerint igen, hiszen a helyzet bármelyik pillanatban romolhat. Nógrádi György elmondta, hogy jelenleg Izrael és Libanon között nincs határvita, tehát a fennálló államhatárt mindkét fél elismeri, csak Izrael szeretné a Hezbollahot "arrébb tolni". A probléma az, hogy a libanoni kormány rendkívül gyenge.

Mi jöhet az amerikai választások után?

Nógrádi György szerint mindent eldönt a november 5-i amerikai elnökválasztás, mert teljesen más a külpolitikai koncepciója a demokratáknak és a republikánusoknak. Donald Trump létrehozta annak idején a különmegállapodásokat néhány arab országgal, és szerinte azt látni kell, hogy nemrégiben például Marokkóban tüntetések voltak, hogy az ország szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatait Izraellel. 

Szaúd-Arábia, Jordánia, Egyiptom és Marokkó szeretne jó kapcsolatokat fenntartani Izraellel, de ehhez az kell, hogy ez a háború véget érjen, és ennek a végét most még nem lehet látni."

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK