A szőlőben többfajta polifenol tálálható, melyek gyulladásgátló hatásúak, és fokozzák a szervezet ellenállóerejét. Nem véletlen, hogy a szőlőt hagyományosan a lábadozó betegek "gyógyszerének" tartják. Ezek közül a kémiai vegyületek közül több az addig ismert legerősebb antimutagén hatást fejtette ki állatkísértekben, emellett antioxidáns aktivitással is rendelkezik, így kedvez a rák megelőzésének. A polifenolok segítenek még a vérnyomás és vércukorszint szabályzásában, valamint rugalmasan tartják a véredényeket.
Kanadai kutatók megállapították, hogy mind a szőlőszemek belsejéből, mind a héjából készült kivonat többféle vírust - köztük a gyermekbénulást okozó vírust és a herpeszvírust is - inaktivált. Ez a tulajdonsága a polifenolok családjába tartozó tanninnak köszönhető, ami a vírus felszínéhez kötődve megakadályozza annak a sejtreceptorhoz való kapcsolódását, ezáltal a fertőzés kialakulását. A vörös szőlőben található polifenolok és tanninok azonban az arra érzékenyeknél migrént válthatnak ki.
A vörös szőlő apró magjaiból készült (bio)flavonoidtartalmú kivonat Európában az egyik leggyakoribb gyógyhatású készítmény. A flavonoidok hatékony antioxidáns tulajdonsággal bíró növényi vegyületek, melyek a szabadgyökök roncsoló hatásától védik a szervezetet. A szőlőmagkivonat többszörösen felülmúlja a C- vagy az E-vitamin antioxidáns hatását, szívbarát és rákellenes tulajdonságai miatt vált népszerűvé. Javítja az erek állapotát; csökkenti a szívinfarktus és a szélütés veszélyeit, erősíti a hajszálereket, fokozza a véráramlást, véd a sejtek genetikai anyagát érő hatások ellen, amelyek a rák kialakulásában játszanak szerepet.
Szőlőlé és bor
A vörös és fekete szőlő - ellentétben a zöld szemű fajtákkal - gazdag antioxidáns hatású (bio)flavonoidokban, melyek a szabad gyököket közömbösítve védelmet nyújthatnak a rák, az érelmeszesedés és a szívkoszorúér-betegségekkel szemben. A gyümölcs e jó tulajdonságaiban a belőle készült bor is osztozik. Számos vizsgálat egybehangzó véleménye szerint napi 1-2 deci vörösbor elfogyasztása - elsősorban a középkorú és idősebb férfiaknál - csökkentheti a szívbetegségek kockázatát. Csökkenti a vérrögképződés veszélyét, de nem mérsékli a vér koleszterinszintjét, sőt újabb kutatások kimutatták, hogy napi 1-2 pohárnál több vörösbor még emelheti is a koleszterinszintet, s ezzel fokozhatja az érelmeszesedésre való hajlamot. Étkezés közben fogyasztva a bor (nem csak a vörös) segíti az ételben lévő vas felszívódását.
A gyümölcs termésén kívül felhasználják leveleit, hogy vajat, húst csomagoljanak bele, magjaiból pedig finom olajat préselnek. Gyakran áztatnak borba fűszer- és gyógynövényeket. Kevesen tudják, hogy a szőlőlé besűrítéséből lesz a törökméz.
A szépségápolásban is használhatjuk a szőlőlevet. Pár csepp citromlével, hintőporral és olajjal összekeverve frissítő arcpakolást nyerünk. Az éretlen szőlőfürt kipréselt leve fehéríti a bőrt, míg a szőlő metszésekor keletkezett nedvvel szeplőinket halványíthatjuk.
Szőlőmagolaj
A szőlő magjait kipréselve azokból igen finom, nagyon halvány, szinte semleges ízű olaj nyerhető. Ez az egészséges folyadék rendkívül gazdag többszörösen telített zsírsavakban. Főzésre is használható, de legízletesebb természetes állapotában - például salátaöntetként alkalmazva. (Majonéz készítésére is kiváló.)
A könnyű olajat az aromaterápiában hordozóolajként használják. A bőr könnyen beissza, valamennyi bőrtípus ápolására kiváló (testápolóként és masszázsolajként is), enyhe összehúzó hatása erősíti és feszessé teszi a bőrt. Minden alapolajjal társítható, különösen frissítő illóolajok gyakori vivőanyaga. A szőlőmag olaja rendkívül értékes (és drága) olaj, javítja a látást is.