A vőlegényem nem ért szót az anyukámmal

Tanácsadónk Szendi Gábor klinikai szakpszichológus. Ha szeretnéd megosztani valakivel gondjaid, tanácsot szeretnél kérni, fordulj hozzá e-mailben.

Kedves Levélíró!

Sajnos homályban hagyja, min is vesztek össze párja és édesanyja, mert nem mindegy, hogy valamifajta rasszista előítéleten, vagy hogy ki milyen tévéműsort szeret.

De kiindulnék abból, hogy valami olyasmin, amiben általában senkinek nincs igaza, csak mindkét fél meg szeretné mutatni, hogy őneki a másik nem diktál, vagy ővele "ezt nem lehet csinálni" stb. Ezek általában mondvacsinált viták, és az igazi tét sosem az, ami elhangzik, hanem ami rejtetten fogalmazódik meg. Ha párjával megértik ezt a rejtett réteget, akkor könnyen elképzelhető, hogy párja hajlandó lesz diplomáciai fogásként bocsánatot kérni a mamától. Tudom, első reakciója az lesz, hogy nem, hiszen nyilván büszke ember. Amit érdemes belátnia, hogy a büszkesége nem csorbul, ha tud taktikus lenni. Neki esetleg segít a következő eszmefuttatás a mamát illetően.

Amint leírta kapcsolatukat, abból az sejlik, ki, hogy szoros, talán túl szoros is kapcsolatuk. Talán édesanyja egyedül is van. Az ilyen kapcsolatban a mamák nagyon ragaszkodnak szemük fényéhez, gyermekükhöz, és ezért akarva-akaratlan túl könnyen hibát találnak mindenkiben, aki el akarja "ragadni" tőlük lányukat. Párja pedig ugyancsak akarva-akaratlan kiszolgálta a mama rejtett célját, és belement a valószínűleg fölösleges vitába. Párjának csupán azt kéne belátnia és elfogadnia, hogy ez a taktikai bocsánatkérés csupán azt a célt szolgálná, hogy mindannyiuk dolgát megkönnyítsék. Ha a kibékülés nem történik meg, akkor a mama a rossz viszonyt arra fogja sajnos felhasználni, hogy újabb és újabb "adatokat" gyűjtsön párja ellen, és a maga helyzete egyre rosszabb lesz, mert két tűz közé kerül. Sajnos ez mindennapos csapdahelyzet, amit a gyermekéről leválni nem tudó szülők és a szülőjét szerető, de mégis önálló életet választani akaró gyerekek között szokott kialakulni. Ilyen esetekben az a tapasztalat, hogy ha párja egy királyfi lenne, akkor sem felelne meg.

Mindez persze csak a homályban való tapogatódzás, annyira általános, amennyire levele az volt. Ha bármi további kérdése volna, szívesen válaszolok.

Üdvözlettel
Szendi Gábor