A szenvedélyes vásárlás is gyógyítható

Nyilvánvaló, hogy a szenvedést és különféle károkat okozó magatartásformák és személyes állapotok megoldása közös érdekünk. Ha a megoldás módja valamilyen tabletta beszedése, akkor a közös érdekből nagyon jelentős részt képviselnek a gyógyszert előállító cégek nyereségérdekei. Annyira nagyot, hogy szinte megfordulhat a sorrend: a profitnövelés érdekében folytonosan újabb termékekkel kell megjelenni a piacon, ehhez szükség van olyan bajokra, amelyek megoldásához azután az új termék vethető be. Persze, bajból, szenvedésből van elég - itt van mindjárt a depresszió, amely népbetegség méreteket ölt, vagy a szorongásos állapotok, amivel szintén rengetegen küzdenek és így tovább. És itt van most már a kényszeres vásárlás is. Ahogyan egy kritikus fogalmaz, előbb a betegséget kell "eladni", hogy azután a kezeléséhez szükséges gyógyszer eladható legyen. Ezt kiterjedt "népneveléssel", népszerű tudományos hírek, statisztikák és kutatási eredmények terjesztésével lehet elérni. Egy tekintélyes angol lap, a British Medical Journal egyik ez évi száma közöl egy nagy vizsgálatot a gyógyszer hatékonysági kutatásokról. Ebből kiderül, hogy azok a kutatások, amelyeket a vizsgált készítmény gyártója finanszíroz, a semleges finanszírozású kutatásokhoz képest jóval nagyobb arányban mutatják ki a készítmény hatékonyságát.

Mindez nem jelenti azt, hogy például ne lennének depressziós vagy más betegek, csak abban a folyamatban van egy nehezen észrevehető határátlépés, melynek során a sokféle egyéni, családi és társadalmi baj által kiváltott rossz hangulatot, szorongást vagy ésszerűtlen viselkedést az orvostudomány betegségnek minősíti. És ha már betegség, akkor gyógyítani kell, ahhoz pedig többnyire gyógyszer kell. És mi, a fogyasztók is szívesebben szedünk valamilyen tablettákat, mintsem hogy összekuszált, kilátástalannak tűnő érzelmi, pénz- és munkaügyi helyzetünk rendbe rakásába belebonyolódjunk. És az is kétségtelen, hogy ha hangulati állapotunk gyógyszerelés segítségével javul, könnyebben látunk neki ügyeink rendbetételének.

Visszatérve a vásárlási betegséghez, ha az érintett személyt közelről megismerjük, rá kell jönnünk, hogy boldogtalanságát nem a túlzott vásárlás következményei okozzák, hanem a kényszeres vásárlás formájában egy sor rejtett társkapcsolati és lelki probléma kap drámai kifejeződést. Például a szenvedélyes vásárlás a páciens jelenlegi életének ürességét, értelmetlenségét hivatott betölteni. A lecke azonban nem erről szól, hanem arról, hogy a baj nem más, mint egy betegség, és a megfelelő -gyógyszeres - kezeléssel megszüntethető.

Lust Iván