Elterelő hadművelet dacos kétéveshez

Sződy Judit pszichológus várja leveled gyermeknevelés, gyermekvárás témakörökben. Akkor is írj bátran nekünk, ha gyermekednek vannak lelki gondjai. Összeállításunkban a hozzá érkezett levelekből és Judit válaszaiból gyűjtöttünk egybe egy újabb csokorra valót.

Kilencéves ikerlányok anyukája vagyok. A lányaim számomra kezdenek "kezelhetetlenek" lenni. Ezt úgy értem, hogy egyszerűen képtelenek egymás mellett élni. Állandóan veszekszenek, "mindig a másikban van a hiba", az iskolában is állandóan probléma van a magatartásukkal, de csak azért, mert mindig egymást védik. A férjem öt éve meghalt, egyedül nevelem őket. Sajnos az ő hiánya egyre csak erősödik a nevelés területén is. A lányoknak szerintem a legjobb az lenne, ha külön iskolába járnának, de ezt egyedül nem tudom megoldani. Mi a véleményed erről?
A férjem elvesztését - én úgy gondolom - nagyon normálisan vették, azóta is beszélünk róla, kijárunk a temetőbe stb.
Nem vagyok egy erőszakos anyuka, inkább az a megbeszélős típus. Viszont ezt a helyzetet már igen nehezen viselem, hiszen legalább egy éve tart. Kérlek, adj valami elfogadható megoldást. Köszönöm.

Nem tudom, meg lehet-e oldani, hogy külön osztályba járjanak a lányok. Persze, ilyenkor az a dilemma, hogy melyiket vegyem ki a saját osztályközösségéből.
A másik bosszantása, védése, a testvérek közötti perpatvarok minden családban előfordulnak, sőt. Nehezen tudom hallgatni, amikor a barátnőim elmondják, hogy milyen rémes átkokat szórnak egymás fejére a gyerekeik. Az enyémek is néha, csak azt azért nem érzem olyan tragikusnak, mert tudom, hogy ki miért csinálja a balhét, és valójában egyáltalán nem gondolják komolyan azt, amit mondanak. Amikor ölik egymást a testvérek, akkor többnyire nem igazán azért veszekednek, mert egymásra haragszanak, hanem azért, hogy odafigyelj rájuk, hogy történjen már valami. Lehet, hogy éppen tőled akarnak kicsikarni valamit (még több figyelmet, még több gondoskodást vagy egy feszültségforrás eltüntetését), de nincs eszközük rá, hogy tudtodra hozzák, vagy ők maguk sem tudják, hogy mit akarnak, csak érzik, hogy nagyon akarnak valamit. Ezért hát összeugranak, erre te többnyire megjelensz, és megpróbálsz igazságot tenni. Talán azt is fel akarják mérni újra és újra, hogy egyformán szereted-e őket. Ez egy piszok nehéz dolog, én is nagyon jól tudom, hiszen, bár ikrek, mégis különböznek. És azzal együtt, hogy azt akarják, hogy egyformán kezeld őket, azt is akarják, hogy különböző igényeikre is reagálj. Egyszóval lehetetlen eleget tenni egy kiskamasz testvérpár minden igényének.
Azt hiszem, az lenne az igazi megoldás, ha ezt elfogadnád. Nem lehetsz tökéletes anya, mert olyan nincs, és kész. A gyerekeknek meg szükségük van konfliktusokra, hogy megtapasztalják, hogy ki tudnak lábalni belőlük, és hogy gyakoroljanak...).

Szia, Judit