Elterelő hadművelet dacos kétéveshez

Sződy Judit pszichológus várja leveled gyermeknevelés, gyermekvárás témakörökben. Akkor is írj bátran nekünk, ha gyermekednek vannak lelki gondjai. Összeállításunkban a hozzá érkezett levelekből és Judit válaszaiból gyűjtöttünk egybe egy újabb csokorra valót.

Gyakorló nagymama vagyok, és van négy gyermekem, akik közül a legnagyobb a lányom. Az ő fiáról, illetve a lányomról szeretnék kérdezni. A kisunokám most lesz áprilisban kétéves, az apukájától külön élnek, a lányom jóformán egyedül neveli a kicsit. A gondom az, hogy szerintem nagyon sokat hagyja nálam vagy bébiszitternél a gyereket. Szeretnék tanácsot, véleményt kapni arról, hogy mi az ideális, hogy lehet meghatározni az időt a foglalkozásra. Különben szépen neveli, ha együtt vannak, foglalkozik vele, csak a véleményem az, hogy hamar "lepasszolja". Én annak idején vittem boltba, piacra, hivatalba a gyerekem, ő meg hamar kéri, hogy vigyázzon rá valaki. Az apukája külföldön dolgozik, egy évben csak pár hetet van a fiával, de most el is váltak, külön élnek. Szeretnék okos tanácsot adni a lányomnak, de nem tudok, s a jó szomszédok is "piszkálnak" a lányom úgymond nemtörődömsége miatt. Nekem ez nagyon rosszulesik. Szeretnék választ kapni, hogy segíteni tudjak. Köszönettel egy nagymama.

Nem lehet olyan adatokat leírni, hogy mennyi az ideális idő, amit az anyának a gyerekkel kell tölteni, bár eben a korban még azt mondanám, hogy az az ideális, ha szinte mindig együtt vannak, és néhány különleges esetben bízza másra a kicsit. Ha ez nem lehet így, törekedni kellene arra, hogy a gyerekvigyázó állandó legyen, akit a gyerek jól ismer és szeret. Arra is törekedni kell, hogy legyenek biztos pontok a gyerek életében, legyen valami rendszer, amihez tud viszonyítani - ha már az anya, mint állandó, biztonságot adó személy nincs mindig a közelben. Lehet, hogy a lánya gyerekvállalása elhamarkodott volt, lehet, hogy nem érett még a gyerekkel járó kötöttségekre, vagy a házasságának felbomlása hat rá úgy, hogy újra a független emberek életét szeretné élni. Akár így, akár úgy, azt tudnia kell, hogy nagyon erősen hat ebben a korban a kicsikre az anya által nyújtott, illetve nem nyújtott biztonságérzet. Ám sokat segít a dolgon, ha a háttérben ott van a megbízható nagymama, akibe mindig lehet kapaszkodni.
Én is úgy gondolom, hogy a gyerekkel el lehet menni boltba, postára, hivatalokba, de ehhez türelem és önfegyelem szükséges az anya részéről. Ha ez megvan, nem csupa kaotikus jelenetet és hisztit eredményeznek ezek a kiruccanások, hanem fontos tapasztalatokkal gazdagítják a gyereket és a szülőt egyaránt.

Üdv, Judit