VII. A pontosságot meghatározó tényezők
Mint korábban láttuk, a pontosság elsősorban a távolságmérés módszerétől függ, ezen kívül azonban több egyéb tényező is befolyásolja.
A műholdak elhelyezkedésének a hatása
A helymeghatározás szempontjából nem mindegy, hogy a vevő által látott műholdak az égbolton hol helyezkednek el. Vizsgáljuk meg két dimenzióban az alábbi két esetet:
A hibahatás érzékeltetésére nagyítsuk ki a P pont környezetét, és tételezzük fel, hogy az RA távolságmérésnél deltaRA hibát követünk el. A két esetben a helymeghatározás pontosságát a 23. ábráról lehet leolvasni.
Az ábrából jól látszik, hogy közeli műholdak esetén az (A) és (B) körök a P pontban igen kis szögben metszik egymást, így az RA mérésében elkövetett deltaRA hibánál jóval nagyobb deltaP helyzethibát kapunk. Ezzel szemben, ha a műholdak távol esnek egymástól, és a hozzájuk tartozó (A) és (B) körök a P pontban közel merőlegesen metszik egymást, akkor a deltaP helyzethiba lényegében azonos a deltaRA távolságmérési hibával.
A kétdimenziós példa alapján a térbeli esetről általánosan a következő mondható el: akkor pontos a GPS rendszer helymeghatározása, ha a négy szükséges műhold közül három a horizont közelében van lényegében egyenletesen elosztva a horizont mentén, egy pedig a zenit közelében található. A műholdak köré rajzolható gömbök ugyanis ekkor metszik egymást a legkedvezőbben. A 24. ábra arról ad felvilágosítást, hogy a távolságméréssel elkövetett pontatlanságok a GPS rendszerben milyen eséllyel nőnek meg a műholdak rossz konstellációjának következtében.
Az ábra alapján elmondhatjuk, hogy például vízszintes irányú helymeghatározásnál a hibanövekedési szorzófaktor az esetek 85 %-ában 1-nél, 99,9 %-ában pedig 2-nél kisebb. Hasonló adatokat látunk a függőleges irányú és a teljes helymeghatározási hibára vonatkozóan is.
A pontosságot befolyásoló egyéb tényezők
A GPS rendszer pontosságát több egyéb tényező is befolyásolja. Ezek közül a legfontosabbak a következők:
Fontos megjegyezni, hogy a földi vezérlőrendszer a helymeghatározás hibájának csökkentése érdekében gyűjti és a műholdra továbbítja azokat az adatokat, amelyek a hibák korrigálására felhasználhatók. Érdemes megemlíteni, hogy néhány hibaokot (pl. az ionoszféra által okozott többletkésleltetés hatását) ki lehet küszöbölni azzal is, hogy a méréseket párhuzamosan több különböző frekvencián végezzük el, mivel ez a hatás a frekvenciától ismert módon függ.