Világ nindzsái, egyesüljetek - hallgass-nézz Ninja Tune-t! - ajándéknyertesek

A Ninja Tune az egyik leghíresebb és leginnovatívabb független brit lemezkiadó. Összeállításunkban az utóbbi hetek-hónapok legfontosabb és legizgalmasabb Ninja-megjelenései közül veszünk elő ötöt. Olvass az orosz Vadim zenekari projektjéről, a tíztagú norvég Jaga komolyzenébe hajló muzsikájáról, a lengyel Skalpel dzsesszes scifi-zenéjéről, a minden hallgatáskor meglepetéseket tartogató Pestről, illetve a Keep in Time élő előadásának remixalbumáról. Kisorsoltuk a ninjás ajándékokat.

Dj Vadim felfedezettjei, azaz a Skalpel alkotói második szerzői albumukkal jelentkeztek idén. A futurejazz-világ meghódításáról híres alakulat semmit nem bízott a véletlenre, a jól bejárt úton folytatták tovább a menetelésüket.

Ha futurejazzről van szó, akkor a Skalpelnél jobb szinonimát keresve sem találhatnánk (a De-Phazz-nak például ne dőljünk be, mert bár remek zenéket hoznak össze, a futurejazzhez nincs közük). Az elektronikus hatásokkal tarkított modern, helyesebben nujazznek nevezett halmaz eme része sosem állt rivaldafényben az elmúlt tizenöt, forradalmi évben, így nem csoda, hogy a hazánkban is nagy népszerűségnek örvendő stílus rajongói keveset tudnak róla.

A népszerűtlenség és felhozatalbéli hiányosság miértjeire a válaszok persze egyértelműek. Az olaszok hevességéhez, táncorientáltságához egyszerűen nem passzol a neofekete zene tudományos oldalról való megközelítése, a skandináv térségek pedig inkább a hangok gyönyörű összjátékából keletkezett felejthetetlen dallamokkal szeretik kényeztetni a rajongóikat. Nem is meglepő így, hogy a future- (vagy sokak által inkább kísérletinek nevezett) jazz legjelesebb képviselői más térségből származnak, esetünkben Közép-Európából.

A Skalpelt megtestesítő lengyel formáció két vérbeli dzesszrajongót rejt magában. Marcin Cichy és Igor Pudlo még valamikor a múlt évtizedben vette a fejébe, hogy feltúrják az ország összes zenearchívumát, hogy magukévá tegyék a lehető legtöbb ilyen kiadványt, majd azokból a használható mintákat kigyűjtve és nem kevés elektronikus hangzással megfűszerezve teljesen új zenéket hozzanak létre.

Népszerű tevékenységükre 2000-ben felfigyelt a Ninja Tune egyik leghíresebb hiphop-dj-je és -producere, az orosz származású, de a ködös Albionban élő dj Vadim, és egy közös turné után rögtön bevitte a srácokat a label alá. Tavaly tavasszal Skalpel címmel megjelent a duó első szerzői albuma, mely akkora sikert aratott, hogy másfél éven belül már itt is van az új anyag.

A Konfusion címmel megjelent kiadvány gyakorlatilag a kiteljesítése a túlzás nélkül hibátlanra sikeredett első lemeznek. Az ugyancsak rövid (ezúttal harminchét perces) matéria semmilyen hangzásbéli újítással nem rendelkezik, ott folytat mindent, ahol tavaly a srácok a Skalpel-záró Sculpture-rel véget vetettek a szettnek.

A hagyományokhoz hűen megint tíz felvételt kaptunk, de míg régen a számok csak egyszerűen, mindennemű mixelés nélkül követtek egymást, addig itt már olykor hallhatóak minimális keverések is. Ennek köszönhetően a Konfusion sokkal inkább tekinthető egy nagyon hosszúra nyújtott, egyszámos produktumnak, mintsem egy tízszer több felvételből álló válogatásnak.

A klasszikus, hatvanas-hetvenes évekből származó hangminták most is körbelengik a témákat, a régi sciencefiction-filmek soundtrackjeit idéző pillanatokból nem fogy ki az anyag. Természetesen a kísérletezgetések nem vetették ki magukból a hangszereket sem, így az olyan kötelező dzsesszkellékek, mint a dob, cintányér, trombita és nagybőgő, ha valamivel kevesebb mennyiségben, mint az előző albumon, de jelen vannak, illetve ritkábban gitárt és más, kevésbé ismert fúvós- és vonóshangszereket sem volt rest kézbe venni a wroclawi páros.

Annak ellenére, hogy a Konfusion semmi újat nem mutat a Skalpel-hez képest, mégsem mondhatjuk rá, hogy közepes. Összetettebb formában, tudatosabban felépítve köszön vissza mindaz, amibe tavaly beleszerettünk. Cichynek és Pudlónak sikerült teljes egészében megértenie, új (modern) formába öntenie és visszaadnia a lengyel művészek évtizedekkel ezelőtti kommunista elnyomásban kialakult gondolatszabadságát. A végeredmény egy komoly album nehezen érthető részekkel, de ezek a futurisztikus, tudományos, kísérletezgetős hangzásba hajló pillanatok teszik igazán feledhetetlenné.

Az október első hetében megjelent lemez mellé egy bónusz cédét is kaptunk 1958 Breaks címmel, melyen négy régi felvétel pár új remixe, valamint egy b-side-finomság (Laboratorium) kapott helyet.

Flynn