Pucsok József

Teljesítményfokozás, dopping és sport

A kémiai manipulációk mellett a vizeletgyűjtéssel és -leadással kapcsolatos fizikai manipulációk is ismertek. Ezt a sportolók "öntésnek" nevezik.

Animáció: A fizikai manipuláció

Az öntés célja, hogy az ellenőrzésre küldött vizeletgyűjtő edényben a gyógyszert szedő sportoló vizelete helyett idegen, gyógyszert vagy bomlásterméket nem tartalmazó vizelet kerüljön. Az öntésnek többféle módja van. Az egyik az, hogy a hónaljba vagy láb közé helyezett tasakból ügyes mozdulattal ürítik az idegen vizeletet a gyűjtőedénybe. Előfordul a verseny utáni katéterezés, amikor a húgyhólyagot idegen, doppinganyagot nem tartalmazó vizelettel töltik fel.

A vérdopping

Bizonyos sportágakban a gyógyszerekkel létrehozott teljesítményfokozás mellett éveken át a vérdopping alkalmazása gyakori volt. Elsősorban a saját vér visszaadás, az úgynevezett autológ transzfúzió terjedt el, főleg futó számokban, például síkfutásban. A módszer lényege, hogy a sportolótól a legedzettebb állapotban vénapunkcióval kb. 900 ml vért vesznek. A levett vért alacsony hőfokon (-70, -80 Co) hűtik, és a verseny előtt visszamelegítve a versenyzőnek beadják. A visszajuttatott vér jelentősen megemeli a keringő vörösvértestek számát és az oxigént szállító hemoglobin koncentrációját. A vér oxigénszállító képességének fokozódása növeli a teljesítményt. A saját vér mellett az idegen vér beadása is előfordult. A fertőző betegségek, különösen az AIDS megjelenése és terjedése, és egyéb víruseredetű, főleg a májműködést veszélyeztető gyulladások azonban kérdésessé tették a vérdopping alkalmazását. A módszer bonyolultsága és a jelentős anyagi ráfordítás, és különösen a fertőzésveszély akadályozta a vérdopping elterjedését. Az rHuEPO megjelenése és alkalmazása gyakorlatilag szükségtelenné tette a vérdoppingot.