Gudjohnsen, a jégvilág legjobb csatára

Egy játékos futballtudásáról és elismertségéről mindent elmond, ha az aktuális angol bajnoktól a Bajnokok Ligája címvédője veszi meg, márpedig az izlandi támadóval, Eidur Gudjohnsennel éppen ez történt tavaly nyáron. A csatárt ennek ellenére nem szokás a világklasszisok között emlegetni, pedig pályafutása elején a PSV Eindhovenben a fiatal Ronaldóval játszhatott együtt, és a Chelsea FC történetében csak egyetlen nem brit futballista akadt, aki több bajnokin szerepelt nála.

A következő idényben Guddy (ahogyan Angliában becézték) már alapember volt a Boltonban, amely immár a feljutást vette célba, és Eidur góljainak köszönhetően jól is szerepelt. Az izlandi támadó a bajnokságban 13 gólt ért el, a csapat pedig megint hatodik lett, vagyis ismét ott volt a playoffban, sőt a ligakupában és az FA-kupában is az elődöntőig menetelt.

Ez azonban mindhárom sorozatban a végállomást jelentette a klub számára, és sejteni lehetett, hogy a Wanderers ezek után nem tudja megtartani a másodosztály egyik legjobb támadójaként elkönyvelt Gudjohnsent. A támadóért bejelentkezett a Manchester City és a Blackburn Rovers is, ám Eidur végül egy sokkal nagyobb klubban kötött ki, kisebb meglepetésre ugyanis az izlandit a nemzetközi sztárokkal teletűzdelt Chelsea FC vette meg négymillió fontért.

A londoniak olasz mestere, Gianluca Vialli alaposan átalakította csapata csatársorát 2000 nyarán, hiszen megvált Tore-André Flótól és Chris Suttontól, Gudjohnsen mellett pedig érkezett még az Atlético Madrid holland támadója, Jimmy Floyd Hasselbaink is, miközben továbbra is a keret tagja volt Gianfranco Zola. Guddy eleinte csak kispados volt, először a hatodik fordulóban került be a kezdő tizenegybe, de a Liverpool FC elleni találkozón góllal bizonyította, hogy több bizalmat érdemel.

Igaz, akkor már nem Vialli, hanem honfitársa, Claudio Ranieri ült a kispadon, s az új mester a jelek szerint jobban bízott az izlandi támadóban, hiszen ezt követően már több lehetőséget kapott, és az idény második felében gyakrabban szerepelt a kezdő tizenegyben, a bajnokságot pedig tíz találattal zárta - ami remek teljesítmény volt egy 22 esztendős játékostól első Premier League-idényében.

A következő pontvadászatban pedig már egyértelműen a Hasselbaink-Gudjohnsen kettős volt a Chelsea első számú csatárduója, és a két támadó fantasztikusan megértette egymást. Az izlandi játékos 14 találatot ért el, míg Hasselbaink 23 gólt szerzett - nagy részét éppen Guddy gólpasszaiból, Eidur ugyanis a maga 14 gólja mellett tíz asszisztot is elért. Jó teljesítményének köszönhetően ügynöke, Peter Harrison meg is kezdte a tárgyalásokat a klubbal annak érdekében, hogy javítsanak a focista szerződésében lévő kondíciókon, hiszen leigazolásakor Gudjohnsen még nem számított a Chelsea sztárjai közé, és ennek megfelelően fizetése is alacsonyabb volt.

A menedzser helyzetét megkönnyítette, hogy többen is érdeklődtek védence iránt; az FC Barcelona már 2001 októberében bejelentkezett a csatárért, később pedig a Manchester Unitedet is kapcsolatba hozták Gudjohnsennel. A támadó azonban jól érezte magát az egyesületnél, és a Chelsea sem akarta elveszíteni a játékost, így a feleknek sikerült megegyezniük, Eidur pedig maradt a Stamford Bridge-en.